Indokolatlanul küldte el a közoktatási törvény módosítását az Alkotmánybírósághoz (Ab) az államfő - olvasható Kolláth György alkotmányjogász véleménye a Népszava január 6-án megjelent számában. A jogász véleménye szerint nincs is szükség arra, hogy kétharmados többséggel fogadják el az iskolaigazgatói kinevezés kapcsán önkormányzati jogokat korlátozó törvényt. Más alkotmányjogász szerint azonban, ha Sólyom nem fodult volna az Alkotmánybírósághoz, a módosítást ebben a formában kellett volna elfogadnia.
Az új szabályozás a közoktatási intézmények esetében csökkentené a vezetők kiválasztásában a fenntartók döntési jogosultságát, korlátozott vétójoggal ruházná fel a nevelőtestületeket, a tantestületek pedig a pályázók vezetési programjáról szavazhatnának.
A közoktatási törvény szerint a képviselőtestület joga az iskolák vezetőinek megválasztása. Ezen jog korlátozására pedig kétharmados többségre lenne szükség, mely a közoktatási törvény elfogadásakor, 2009. december 18-án nem érvényesült - érvelt Sólyom László államfő az alkotmányossági normakontrollra vonatkozó kérelem benyújtásakor.
Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője szerint az iskolai közösségek, pedagógusok és új vezetők közötti együttműködést garantálná a változás. A Fidesz oktatási szakértőja, Sió László azonban úgy véli: a fenntartónak joga van meghatároznia az adott intézmény profilját, céljait, ahogy a gazdaságban és a közszférában is a tulajdonos dönt. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor: nem azt ellenzik, hogy a tantestületek hozzászólhassanak az intézmények vezetőinek kiválasztásához, hanem hogy döntéseket is hozzanak a kérdésben. Ugyan Sió László is megemlítette, hogy néhány esetben már visszaéltek ezzel a joggal, több ezer hazai intézmény működik azonban, ahol nem merült fel hasonló probléma.
Indokolatlannak nevezte a köztársasági elnök közoktatási törvénymódosítással kapcsolatos alkotmánybírósági normakontroll-kérelmét Kolláth György alkotmányjogász - olvasható a Népszava január 6-ai számában. Az iskolaigazgatók kinevezésének joga ugyanis nem alkotmányban lefektetett jog, viszont a normakontrollra vonatkozó kérelem egyértelműen a kétharmados többségre kérdez rá. Ugyan az alkotmány szövege szerint az önkormányok önállóan szabályoznak és igazgatnak, nem tartozik azonban ezen szerepkörök közé az iskolai igazgatók kinevezése. Így az említett jogkör korlátozásához nincs is szükség a kétharmados többségre. Kolláth szerint a bírói grémium nem fog helyet adni az államfői kritikának.
Szikinger István alkotmányjogász szerint azonban fontos megjegyezni, hogy ha az államfő nem az Ab-nek, hanem az Országgyűlésnek küldte volna vissza a törvényt, Sólyom Lászlónak akár még a módosítások nélkül megalkotott törvényt is el kellett volna fogadnia a későbbiekben.
(Forrás: Népszava)