LMP: a kancelláriai rendszer bevezetése a vidéki felsőoktatás végét jelentheti

Oktatás - 2014-06-17
Az LMP szerint a kancellári rendszer bevezetése a vidéki felsőoktatás végét jelentheti.  Az ellenzéki pár közleményben tiltakozását fejezte ki "a felsőoktatási intézmények kancellári gyámság alá helyezése miatt". Mint írták, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfőn benyújtott salátatörvénye nemcsak az egyetemi autonómiára, hanem a vidéki felsőoktatásra is "halálos csapást mér", s az új rendszerben a kormány könnyedén bezárathatja ezeket a vidéki intézményeket.

Álláspontjuk szerint a kancellárok kinevezésével megvalósulna az egyetemi gazdálkodás kormányzati felügyelete. Rendkívül álságosnak tartják azt az indoklást, miszerint az egyetemek gyámság alá helyezését az indokolja, hogy eddig felelőtlenül gazdálkodtak, hiszen 2008 óta a felsőoktatás állami támogatásának harmada eltűnt. Amellett, hogy a pénz hiányzik, továbbra sem akarják valódi szerepének megfelelően kezelni a felsőoktatást - vélték.

    Szóvá tették azt is, hogy eközben Balog Zoltán a mai napig nem nevezte meg, ki lesz az új a felsőoktatási államtitkár, lesöpörték az asztalról a Felsőoktatási Kerekasztal javaslatait is. Továbbra is a háttérből mozgatják a szálakat - írták.

    Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfőn budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi; a változtatással lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti - mondta a tárca vezetője, aki szerint meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között. A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá - ismertette.