A 127 500 jelentkezőből 94300-an kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat, azok a jelentkezők, akiket nem vettek fel sehova vagy nem is jelentkeztek, augusztus 10-éig még választhatnak a meghirdetett képzések közül egyet - derült ki a felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón, július 24-én, Budapesten.
"A tanulmányi eredményeket tekintve jobb hallgatók kerültek be idén a felsőoktatásba" - mondta Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár.
A felvettek főbb tendenciáiról elmondta: tapasztalatok szerint az érettségiző korosztály figyelt az európai, illetve a hazai oktatáspolitika által kommunikált szakemberhiányra, hiszen a műszaki, informatikus, illetve természettudományi képzésben meghirdetett helyeket a keretszámok növelése mellett is fel tudták tölteni az intézmények. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tíz legnépszerűbb szak közül az említett tudományterületekhez tartozó képzéseken a minimum ponthatár jóval alacsonyabban alakult, mint pl. a gazdaságtudományi területhez tartozó szakokon. A gépészmérnök képzés esetében a minimum ponthatár 256 pont volt, a mérnök informatikus képzésre már 222 ponttal is be lehetett kerülni. Ez persze a minimálisan megállapított határ, ami nem feltétlenül jelent döntően alacsony pontszámú hallgatói felvételt.
Az 56 ezer államilag elkülönített hely - amelyet az alap, az egységes osztatlan képzésre, illetve a szakirányú továbbképzésre különített el a tárca - betelt, az ebből a szakirányú továbbképzésre félretett 12500 helyből 11 ezret szintén feltöltöttek az intézmények, mindössze a mesterképzésre szánt 21700 helyből maradt jelentős számú hely üresen. Ennek oka Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint a megfelelő végzettség hiánya volt. Mesterképzésre valamivel több, mint 12 ezer hallgatót vettek fel az intézmények államilag támogatott és költségtérítéses formára összesen, ebből körülbelül 10 ezer jelentkező állami finanszírozási formában tanulhat.
"2010-ben a törvényi szabályozás szerint 19600 hely áll majd a mesterképzésen továbbtanulni kívánó felvételizők rendelkezésére. Azok a mesterképzésre felvételiző hallgatók, akik a bejutáshoz megfelelő végzettséggel rendelkeztek, többségében bejutottak az idén hirdetett szakokra" - tájékoztatott Manherz.
A slágerszakokról szólva a szakállamtitkár úgy fogalmazott: jellemzően a topszakok nem változtak, így például a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakjára idén is 452 pont szükségeltetett a felvételhez.
Az emelt szintű érettségi kötelezővé tételével kapcsolatban Manherz közölte: a Magyar Rektori Konferencia még nem dolgozta ki állásfoglalását a kérdésben, az azonban kiderült, hogy a szakmai szervezet intézményi hatáskörbe helyezné, hogy melyik tudományterületen, milyen szintű érettségi lehetne a felvételi kritérium. Ezt az Országgyűlés az őszi időszakban tárgyalja majd, így az már egészen biztos, hogy a 2011-ben érettségizőkre még a most hatályban lévő elvárás lesz érvényben, tehát mindössze pár nyelvszakon, illetve az orvosi, állatorvosi képzésben kötelező az emelt szintű vizsga.
Számok
Bakonyi László ismertette a felvételi eredményeket. "94301 jelentkezőt vettek fel idén a felsőoktatásba, közülük 39655-en kezdhetik meg tanulmányaikat alapképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, államilag támogatott hallgatóként." A ponthatárok alakulásáról Bakonyi elmondta: idén emelkedett a felvételizők által elért pontok átalag, ennek következménye pedig, hogy átlagosan a ponthatárok mértékét is magasabban állapították meg. Az átlagosan elért pontszám idén 344 pont volt, ezzel a teljesítménnyel a jelentkezők majdnem 60 százaléka az első helyre, több mint 80 százaléka pedig valamelyik megjelölt szakra bekerült. 160 ponttal egyetlen jelentkező sem nyert felvételt államilag támogatott képzésre, a minimum ponthatár azonban a pótjelentkezések miatt egyes szakokon megmarad. Arról az intézmények döntenek, hogy a kapacitás szám mellett a felvenni kívánt irányszámot hogyan töltik fel, ezért még mindig előfordul, hogy egyes szakok esetében óriási a különbség a költségtérítéses és az államilag támogatott helyek ponthatárai között. "Tavalyhoz képest azonban jelentősen csökkent a 160-200 pontot elérők bekerülési aránya" - mondta az OH elnöke.
A 2010-től érvénybe lépő 200 pontos minimum ponthatár jellemzően a költségtérítéses helyeket érinti majd, hiszen 199 pont alatti teljesítménnyel idén mindössze 121 hallgatót vettek fel államilag támogatott képzésre, költségtérítésesre viszont majdnem kétezer hallgatót.
Előnyben részeszesítés címén járó többletpontot - amelyet hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, GYES-en, GYED-en lévők, fogyatékkal élők kaphatnak - 10500 hallgató igényelt, közülük körülbelül 2700 jelentkező köszönheti sikeres felvételijét az így szerzett pontoknak, és nagyjából 2400-an a pluszpontoknak köszönhetően sem nyertek felvételt. "Szükség van tehát az előnyben részesítésre, amely a korábbi hátrányokat kompenzálja" - összegezte az előnyben részesítés címén járó többletpontok tapasztalatit Bakonyi.
A többletpontok kapcsán előkerült nyelvvizsga-adatokról tájékoztatásul elmondta: a felvettek 38, 6 százaléka rendelkezik középfokú, és további 13,6 százalék felsőfokú nyelvvizsgával.
Az ELTE-n kezdenek a legtöbben
Idén is a legtöbben az ELTE-n kezdhetik meg tanulmányaikat, majdnem 5000-ren, amit a Debreceni Egyetem követ a sorban csaknem 4000 felvett hallgatóval. A legtöbb tanulót fogadó főiskola pedig a Budapesti Gazdasági Főiskola.
2009-ben a legnépszerűbb szakok közül a mérnök informatikus képzésben kezdi meg a legtöbb hallgató tanulmányait, több mint 2500-an, a legnépszerűbb szak, a turizmus-vendéglátás képzés pedig majdnem 1500 fővel startol szeptembertől. Gazdálkodási és menedzsment szakon is sokan tanulnak majd ősztől, csaknem 1700 hallgató. Míg a mérnök informatikus szakon elegendő volt néhol a 222 pontos teljesítmény, a legtöbb jelentkezőt számláló turizmus-vendéglátás szakon minimum 352 pont kellett a bejutáshoz. A legmagasabb ponthatárt a tíz legnépszerűbb képzés listájáról a kommunikáció és médiatudomány szakon kellett produkálni, ezen a szakon a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 455 pontot várt el a jelentkezőktől.
Maximális pontszámra sehol nem volt szükség, a legmagasabb pontszámot idén is a BCE kért a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőktől, 469 pontot várt el. Az első öt legmagasabb pontszámot kérő szak közül négyet a BCE indítja, a harmadik legmagasabb pontszámot azonban a Nyíregyházi Főiskola közlekedésmérnöki szakján kellett abszolválni.
Tanárszakos mesterek
A mesterképzésekre felvettek adatairól Bakonyi elmondta: a legtöbb hallgató tanári mesterképzésben kezdi meg tanulmányait. A második legtöbb jelentkezőt fogadó képzési terület a társadalomtudományi, azt a gazdasági szakok, illetve a természettudományi képzés követi. A mesterképzésre felvettek közül is a legtöbben az ELTE-n tanulnak majd, azt követi a Szegedi Tudományegyetem, majd a pécsi. A legtöbb mesterdiákot fogadó főiskola az egri Eszterházy Károly Főiskola, vélhetően a sok tanár szakos meghirdetésének köszönhetően.