A hallgatók és oktatási szakemberek (Educatio Kht., HÖOK, OFI, OKM, SZMM) tanácskoztak május elején a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban a Eurostudent program vezetőivel, a fő téma Magyarország bekapcsolódása volt a nagy hagyományú, Európát átölelő, a felsőoktatásba járó hallgatók szociális helyzetéről szóló nemzetközi kutatási projektbe - számol be honlapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium.
"Az utóbbi évtizedre a felsőoktatás nagy átalakításának időszakaként tekinthetünk, mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten" - áll a honlapon. A magyar hallgatók számos olyan változással szembesültek, mint az oktatási-tanulmányi környezet, a finanszírozási rendszer megváltozása, fokozódó munkaerő-piaci nyomás. Miközben e változások intézményi adminisztrálása, felmérése, elemzése folyamatosan zajlik, az átalakuló környezetben élő hallgatók helyzetének figyelemmel követése nem kapott megfelelő hangsúlyt.
"Magyarországon az ezzel kapcsolatos teljes körű és megfelelő mélységű vizsgálatok hiányoznak, ezért is várjuk a nemzetközi adatokat összefoglaló Eurostudent kutatástól a hallgatók szociális jellemzőinek rendszeres és összevetésekre kipróbáltan alkalmas feltárását" - írja a minisztérium.
Az előző periódusban 23 európai ország részvételével végzett Eurostudent kutatás negyedik köre fut jelenleg, a felvétel háromévente történik folyamatos nemzetközi szakmai együttműködés mellett. A program a nemzeti szinteken párhuzamosan gyűjtött hallgatói adatokat a hazai szakmai felhasználás biztosítása mellett nemzetközi szintű összevetésben mutatja be, ami jó lehetőséget kínál a magyar hallgatók európai helyzetének megértésére. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban döntés született a Eurostudent programhoz történő csatlakozásról egy komplex, felsőoktatást egészében mérhetővé tevő indikátorrendszer kifejlesztésének részeként, ami már most aktív hallgatói, intézményi, szakpolitikai és kutatói egyeztetést kíván.
A Eurostudent program eredményei a felsőoktatási szakemberek mellett elsősorban maguknak a hallgatóknak és intézményeiknek szólnak. Jóllehet a felsőoktatás nyilvántartásaiban a hallgatók már eddig is számos hozzáférhető és publikált statisztikai adattal szerepelnek, ezek alapvetően a tanulmányok területére vonatkoznak. Az Eurostudent adatfelvétel révén a magyar hallgatók számára is megnyílik a lehetőség, hogy akár európai viszonylatban képet kapjanak arról, hogy milyen a lakhatási és anyagi helyzetük, hogyan írható le társadalmi hátterük, illetve a képzés alatti mobilitás, és az azt segítő vagy hátráltató tényezők. Ez utóbbi szempont várhatóan a közeljövő felsőoktatásának meghatározó témája lesz, hiszen a bolognai folyamat első tíz évét lezáró Leuveni Konferencián a továbblépés fő irányaként a mobilitás és az élethosszig tartó tanulás került az európai felsőoktatás átalakításának középpontjába.