A gazdasági képzéseknél a Corvinus áll az élen, míg az idegenforgalmi képzésben a Budapesti Gazdasági Főiskola az első.
A Heti Válasz először 2005-ben állította sorrendbe a felsőoktatási intézményeket, amelyben a kezdetektől szakmai partnere a Central European Management Intelligence Tanácsadó Iroda (CEMI).
A lap hat szempont alapján rangsorolja az intézményeket az említett hét képzési területen. Vizsgálja a túljelentkezés mértékét, a diák-tanár arányt, a minősített oktatói arányt, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért hallgató eredmények arányát, az egyes szakterületeken végzetteket tipikusan foglalkoztató munkaadók véleményét, illetve a munkaerő-közvetítők és fejvadász cégek tapasztalatait. Ez utóbbi kettő esetében egy ötös skálán értékelhették az intézményeket a cégek és szakemberek, míg a különböző vizsgált arányszámokat az egyszerűsítés kedvéért 1 és 5 közötti pontszámokra normalizálták a felmérés során. Az összetett indexek eredményeit ezen mutatószámok egyszerű átlaga alkotja, kivéve az orvosképzés esetében, ahol öt mutató alapján vizsgálták az intézményeket, amelyekből egy teljesen eltér az egyéb képzési területeken használtaktól.
A gépészmérnököknél a BME a legjobb
Az összesített rangsorban a 12 közül első helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, megőrizve tavalyi helyét a dobogó élén. Kiemelkedően jó eredményt ért el az OTDK-s teljesítmények alapján, amely az utolsó három év helyezéseit vizsgálja, valamint szintén kiemelkedően jó a tipikus foglalkoztatók véleménye, illetve a fejvadászok benyomásai szerint, ez utóbbiban 4,9-es értékelést kapott. Második a Pannon Egyetem, amely a tavalyi negyedik helyről küzdötte fel magát a második fokra, visszatolva a harmadik helyre a tavaly még második Miskolci Egyetemet. A Pannon Egyetem estében érdemes megemlíteni, hogy oktatói összetétele 5-ös értékelést kapott, amely azt jelenti, hogy kiválóan magas a tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók aránya a többi oktatóhoz képest. A Nyíregyházi Főiskola a 12. helyről került fel a negyedik helyre, a túljelentkezési arányt a kelet-magyarországi intézmény vezeti, azt követi a Dunaújvárosi Főiskola, amely az összesített sorban a tavalyi 11. helyről a hatodikra tornászta fel magát. Hét helyet csúszott vissza a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a gépészmérnök képzését illetően, tavaly a harmadik helyen állt, idén a tízedik.
Turizmus-vendéglátás, a legnépszerűbb szak 2009-ben
Turizmus-vendéglátás képzést 14 intézmény indít az országban, a Heti Válasz rangsorában azonban csak 8 szerepel, a többi képző intézményt kellő piaci tapasztalat hiányában - tekintettel arra, hogy viszonylag fiatal a képzés - nem rangsorolta a lap.
Az összesített rangsort idén is a Budapesti Gazdasági Főiskola vezeti. Legmagasabb a mutatószáma a túljelentkezés tekintetében, illetve a foglalkoztatók és a munkaerő-piac véleménye alapján. Meglepően alacsony azonban a minősített oktatói összetételben, 1-es az arányszáma, ami a lehető legalacsonyabb mutatószám. A Kodolányi János Főiskola a tavalyi negyedik helyről a másodikra tört, míg a tavalyi második, az integráció előtt álló Heller Farkas Főiskola a hetedik helyre került. A dobogó utolsó helyére a tavalyi ötödik Harsányi János Főiskola jött fel, amely jó mutatókat produkált a foglalkoztatók véleményében, illetve a diák-tanár arányban is. Ez utóbbi összevetésben a Kodolányi mögött a második.
17 intézmény az informatikai képzés versenyében
Az informatikai képzésben is a BME áll az első helyen, csakúgy, mint tavaly. Az OTDK eredményekben 5 egészes eredményt ért el, valamint a fejvadász cégek is maximálisan értékelték a képzést. Második helyen a Szegedi Tudományegyetem, harmadik helyen pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll. A két nagy tudományegyetem tavalyhoz képest helyet cserélt a listán. Az első főiskola a rangsorban a kilencedik helyet szerezte meg, a Budapesti Műszaki Főiskola tavaly még a hetedik helyet foglalta el. Öt helyet ugrott előre a Debreceni Egyetem, idén a 13. helyről a nyolcadik helyre került, míg a Nyíregyházi Főiskola a négy helyet csúszott vissza a 12.-ről a 16. helyre. Érdemes megemlíteni, hogy a diák-tanár reláció a legjobb értékelést, 5 egészes arányt mutat a nyolcadik helyen álló Nyugat-magyarországi Egyetem és a 14. helyen álló Gábor Dénes Főiskola esetében.
Jogi képzésben az ELTE vezet
A nyolc intézményt felsorakoztató listán az ELTE az első - 5 egészes OTDK eredménnyel -, a szegedi egyetem a második a jogászképzésben, e téren nem történt változás a tavalyi összesített rangsorhoz képest. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem azonban négy helyet ugrott előre, első helyen áll a diák-tanár arányban, jó helyen áll az oktatói összetételben, illetve a középmezőnyhöz tartozik a munkaerő-piaci megítélésben. A Széchenyi István Egyetemet érdemes még kiemelni, amely két helyet visszacsúszva idén az ötödik helyre került. A visszaesés a diák-tanár arány változásának, az oktatói összetétel átalakulásának, a túljelentkezés csökkenésének tulajdonítható. A munkaerőpiac és a tipikus foglalkoztatók véleménye szerint azonban mindkét összehasonlításban egy helyet előrelépett tavalyhoz képest.
Kommunikáció felsőfokon - változások a listán
Idén 16 kommunikációs képzést nyújtó intézményt vettek számba, két új intézményt felvéve (NYME, BCE), egyet pedig a munkaerő-piaci vélemények hiányában elhagyva (Kaposvári Egyetem). Az első helyen álló ELTE kivételével, amely a túljelentkezést és az oktatói összetételt tekintve a legjobb aránnyal bír, egy intézmény sem őrizte meg tavalyi helyét a sorban, sőt, jelentős ugrások tapasztalhatók. Második helyre a Debreceni Egyetem került, amely öt helyet ugrott tavalyhoz képest, köszönhetően a túljelentkezés, az oktatói összetétel jelentős változásának, illetve a munkaerő-piaci visszajelzések némi javulásának. Harmadik helyen a Szegedi Tudományegyetem, negyedik helyen pedig rögtön a listán első éve szereplő NYME áll. Sokat ugrott a Műegyetem és a Károli is, előbbi a nyolcadikról az ötödik helyre, utóbbi a 11.-ről a hetedikre került. Jelentősen visszaesett azonban a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola helye a listán, a tavalyi harmadik helyről a kilencedikre került, csak úgy, mint a pécsi egyetem, amely a tavalyi negyedikről a tízedik helyre csúszott. Előrébb tört még a ZSKF is, azonban jelentősen visszaesett a BGF, a hatodik helyről a 14.-re, a Kodolányi, a kilencedik helyről a 15.-re, valamint az Eszterházy Károly Főiskola, amely a tízedik helyről csúszott a lista végére. A dobogós helyről a középmezőnybe csúszó BKF esetében például az oktatói összetétel kedvezőtlen arányváltozása, és az összes többi szempont alapján egy-egy helyet romló eredmény idézte elő a jelentős visszaesést, míg a 9 helyet rontó BGF szintén az oktatói összetételben változott jelentősen, illetve két-három helyet esett vissza a túljelentkezés és a tanár-diák arány vizsgálatában is.
Változatlan az első három hely a gazdasági képzésben - a Corvinus az élen
Nem változott a dobogós helyeket megszerző intézményi lista tavalyhoz képest a 26 intézményt felvonultató gazdasági képzések összesítésében. Első a Corvinus, második a szegedi, harmadik a pécsi egyetem. Ezen kívül csak a Dunaújvárosi Főiskola őrizte meg a 11., a Kodolányi 17. és az Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) 20. helyét, ezeket leszámítva teljesen átrajzolódott az intémzényi rangsor. A DF foglalja el a főiskolák közül a legjobb helyet a listán. 13 helyet ugrott előre a Károly Róbert Főiskola, így közvetlenül a DF mögé kerülve a 12. helyre, amit elsősorban túljelentkezési adatainak, diák-tanár arányának, valamint oktatói összetételének köszönhet. A munkaerő-piaci és a tipikus foglalkoztatók intézményi megítélésében nincs érdemi változás. 11 helyet lépett előre a ZSKF, amelyről a foglalkoztatók véleménye sokat javult, ám a munkaerő-közvetítők véleménye még többet csökkent. 13 helyet csúszott vissza azonban a Budapesti Műszaki Főiskola, így a lista végére került, hét helyet a Heller Farkas Főiskola, amely így a 25., az utolsó előtti helyen áll.
Orvosképzésben a külföldi diákok arányát is vizsgálják
Az orvosképző intézmények esetében a munkaerőpiac és a tipikus foglalkoztatók véleménye helyett a képzésben részt vevő külföldi hallgatók arányát vizsgálták. Ebben az összevetésben a Pécsi Tudományegyetem vezet, míg a diák-tanár arányban és az oktatói összetételben a rangsor élén a Debreceni Egyetem áll. Az OTDK eredményekben a Szegedi Tudományegyetem a listavezető, míg a túljelentkezés a Semmelweis Egyetemen a legerősebb. Az orvostudományi képzést nyújtó intézményekről idén sem készült összesített rangsor.
(www.edupress.hu)