Sereghajtók vagyunk a pedagógusok bérének tekintetében, ugyanakkor Magyarország jól áll az iskolák számítógépes ellátottságában. A nyugati világban egyre inkább lanyhul a tanulók becsvágya, miközben a fejlődő országok családjai minden erejükkel ösztönzik gyermekeik taníttatását - derül ki az OECD kedden közzétett, átfogó vizsgálati jelentéséből.
A magyar tanárok óraszáma az egyik legalacsonyabb az OECD-országokat alapul véve, viszont az ő fizetésük nőtt leggyorsabban reálértékben 1996 és 2004 között - olvasható ki az OECD-nek 30 tagállamára és több partnerországra kiterjesztett jelentése szerint, mely az oktatási rendszer számos elemét vizsgálja az országok összehasonlítása alapján. A jelentés a szervezet honlapján (www.oecd.org) is olvasható.
Magyarország az általános iskolai tanári bérek GDP-hez viszonyított aránya kevesebb mint 1 százalék. Igaz, az éllovas Dél-Koreában és Mexikóban sem haladja meg jelentősen ez az érték a 2 százalékot. Az említett két Európán kívüli országban viszont az egy főre jutó GDP kétszeresének felel meg a tanári kereset, míg Magyarországon alacsonyabb a tanítók bére, mint az egy főre jutó hazai össztermék.
Az iskolák számítógép-parkját tekintve viszont az előkelő negyedik helyezést foglaljuk el, hiszen az Egyesült Államok, Ausztrália és Dél-Korea után Magyarországon jut a legkevesebb diák egy számítógépre. Hazánkban eszerint jobb a helyzet, mint akár Japánban vagy a skandináv országokban. A 2003-as évet megelőző időszakban Magyarország - Görögország, Lengyelország és Mexikó mellett - legalább 30 százalékkal növelte ráfordításait egyidejűleg az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú oktatás terén, amely szintén nagyon pozitív eredménynek számít. 1995 és 2003 között az említett mértékben nőtt az alsó- és középfokú tanulmányokra az állam által költött, egy diákra jutó összeg, s ugyanennyivel az általában a felsőfokú oktatásra fordított összeg 2000 és 2003 között.
Az OECD-vizsgálat részletesebben elemezte annak a 2003-as PISA-felmérésnek eredményeit is, amely a matematikai és a szövegértési készségek mindennapi életben való felhasználásának képességét ellenőrizte. Kiderült, hogy a leginkább hátrányos helyzetű diákok átlagban három és félszer olyan rosszul szerepeltek a matematika-feladatsorok megoldásakor, mint a legkedvezőbb feltételek mellett iskolába induló társaik. Magyarországon viszont - hasonlóan Belgiumhoz, Németországhoz és Szlovákiához - az OECD-átlagot jelentősen meghaladja ez a különbség, vagyis az iskolai eredmény felnagyítva tükrözi vissza a társadalmi különbségeket.
A tagországok általános helyzetét vizsgálva az OECD-elemzés megállapítja: csökkennek a nőket hátrányosan érintő különbségek az oktatásban, s egyre növekszik a magántőke szerepe. A jelentés megállapította, hogy az 1995-ös adatokhoz viszonyítva 2004-ben több mint kétszer annyian tanulnak külföldön. A vendéghallgatók több mint felét az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország fogadja.
A jelentésből az is kitűnik, hogy sok nyugati OECD-országban a becsvágy lanyhulása érzékelhető a fiatalok körében, miközben nem egy fejlődő országban, különösen Kínában és Indiában a családok minden erejükkel ösztönzik a gyerekek továbbtanulását.
(Forrás: MTI, NOL)
(www.edupress.hu)