A Magyar Rektori Konferencia február 26-i ülését követően Molnár Károly elmondta: "A képzési hozzájárulást mind a 31 állami intézmény vezetője fontosnak tartja a minőségi felsőoktatás megteremtésének érdekében". Az ülésen Prof. Dr. Nagy János a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) elnöke tájékoztatta a rektorokat a Vagyontörvény és a Felsőoktatási törvény részleteinek kapcsolódási pontjairól.
Dr. Molnár Károly a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, a képzési hozzájárulás célja elsősorban, hogy hallgatók a teljes tanulmányi idő alatt szorgalmasan, legjobb tudásukhoz mérten teljesítsenek. Úgy véli, kidolgozását nem anyagi érdekek vezérelték, a minőségi képzéshez minőségi infrastrukturális feltételek és minőségi személyi feltételek kellenek, de minőségi hallgatókra is szükség van. "A BME-n átlagosan 6,5 év alatt végzik el a hallgatók az öt éves képzéseket, de sokan vannak, akiknél ez 8-9 év" - mondta.
"A BME éves büdzséjének 10 százalékát sem jelenti a képzési hozzájárulásból befolyt összeg, hiszen egy hallgató 1,2 millió forintba kerül évente az intézménynek - mondta a rektor, majd hozzátette, a hallgatók hozzájárulásából származó pénz természetesen jól jön az intézménynek, de a lényegi fejlesztéseket nem ebből a forrásból valósítja majd meg az egyetem. "A következő tanévben 200 millió forintos bevétel származna a tandíjból, amellyel az oktatás tárgyi feltételeit kívánja javítani az intézmény."
A kormány tájékoztatása szerint a tandíj az egyetemeknél és főiskoláknál marad, a képzési hozzájárulásból származó bevételnek legalább egyharmadát, de legfeljebb felét a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók támogatására kell fordítani. A fennmaradó részt a szenátus döntése alapján az intézmény fejlesztésére kell fordítani, ezt írja a felsőoktatási törvény.
Molnár Károly elmondta, a befolyt összeg ösztöndíjakra fordított mértékét intézmény-specifikusan kellene vizsgálni. "A BME-n rengeteg a vállalati ösztöndíj, az pedig nem lehet cél, hogy a közepesen, vagy rosszul teljesítőket magas összegű támogatásban részesítsük." A rektor megjegyezte, bár a tandíj fizetésének első évében az egyetemek és főiskolák egységesen annak felét fordítják ösztöndíjra és felét fejlesztésekre, szerinte a BME esetében ésszerűbb lenne, ha az eredetileg javasolt 35-50 százalék lenne a határ, mert ilyen esetben a BME fordíthatná a pénz 65 százalékát intézményi fejlesztésre, míg pl. az ELTE - ahol sokkal kevesebb a szakmai ösztöndíj - tanulmányi ösztöndíjakra.
A tandíj bevezetésével a kormány azt a határozatot is meghozta, miszerint azok, akik jól tanulnak és szorgalmasak, közülük a legjobb 15 százalék mentesülhet a fizetés alól, és ingyenesen tanulhat. Molnár Károly szerint ez várhatóan erős ösztönző hatással lesz a hallgatókra.
(www.edupress.hu)