Az egyházi iskolák állami juttatásairól évek óta vita folyik, amely várhatóan nem fog csitulni a magyar-vatikáni szerződés felülvizsgálatával, melyre egy hétfős testületet kért fel a kormányfő.
A bizottság már elkészítette javaslatait, és bár a részletek még nem ismertek, a katolikusok már jelezték, hogy az eddig általuk megismert finanszírozási irányelvek szerint hátrányba kerülnének intézményeik - írta meg a Magyar Hírlap.
Az 1997-ben aláírt vatikáni szerződés kimondja: az egyházi iskolák ugyanolyan pénzügyi támogatást kapnak, mint az állami vagy önkormányzati intézmények. Az egyházi iskolák azonban máshonnan kapják a pénzüket, mint az önkormányzatiak, ugyanis a diákok után járó állami normatívák a költségeknek csak körülbelül a kétharmadát fedezik. A maradék egyharmadot a fenntartótól, vagyis többnyire az önkormányzattól kapják az iskolák, ez szintén állami pénz.
Az egyháziak viszont a kiegészítő támogatást is az államtól kapják, de csak az után, hogy kiderült, az előző évben mennyit költöttek egy-egy diákra az önkormányzatok - mondta el a napilapnak Csanády Márton szociológus, oktatáskutató, aki hozzáteszi: a kiegészítő támogatás utófinanszírozása miatt az egyházi iskolák így minimum egy évvel később jutnak a nekik járó összeghez, amely az infláció miatt ráadásul eleve kevesebbet is ér.
Mások úgy érvelnek, az ország szegényebb megyéiben, ahol az önkormányzatok nehezen teremtik elő a kiegészítő támogatásokhoz szükséges pénzt, sokkal jobban járnak az egyházi iskolák, amelyek automatikusan megkapják azt az államtól. Az egyházak - saját számításaik alapján - viszont úgy vélték, hogy az egyházi iskolák jóval kevesebb pénzhez jutnak, mint az államiak.
A Magyar Hírlapnak nyilatkozó Csanády Márton azt is elmondta ugyanakkor, hogy míg korábban nem volt gond a kötelezően előírt egyeztetéssel, tavaly óta ez már formálissá vált, az idén pedig már el is lehetetlenült. A kormányzat illetékesei ugyanis akkor ültek le tárgyalni a pénzekről, amikor a támogatást meghatározó zárszámadási törvény módosítására már lehetőség sem volt. Ekkor derült ki az is, hogy egy számolási hiba miatt az egyházi iskolák csak az általuk igényelt összeg töredékét kapták volna.
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége tiltakozik a tavalyi költségvetés teljesítéséről szóló törvény ellen, amely nem biztosítja a törvény szerinti szektorsemleges finanszírozást, ezáltal az egyházi fenntartásban működő közoktatási intézmények diákjait és azok családjait megkülönböztetetten hátrányos helyzetbe hozza. A református egyház, tekintettel az ország gazdasági helyzetére, megérti, ha a kormánynak nem áll módjában törvényes fizetési kötelezettségeinek azonnal eleget tenni. Azt azonban nem fogadja el, ha a törvényes kötelezettséget sem hajlandó elismerni, és ezt üres egyeztetésekkel és időhúzással próbálják helyettesíteni - olvasható a Magyar Hírlapban.
Sólyom László vatikáni látogatása alkalmával kijelentette: érdemben semmi sem fog változni, és a napilap szerint a kormány valóban nem akarja újratárgyalni a vatikáni szerződést, néhány ponton azonban biztos lesznek változtatások, hiszen a kabinet folyamatosan egyeztet az egyházi vezetőkkel.
(Forrás: Magyar Hírlap)
(www.edupress.hu)