Bár az Origo cikke szerint a szülők túlnyomó többsége az angolt preferálja, mint első nyelvet, a tervezet nem hagy sok választást számukra. A dokumentum szerint az idegen nyelv oktatása mindenhol az általános iskola negyedik osztályában indul majd, és csak az angol és a német között lehet választani, mert más nyelveknél nincs garancia arra, hogy felső tagozatban és gimnáziumban folytatni tudja a diák az elkezdett nyelvet. Hoffmann Rózsáék azt javasolják, hogy a németet tanítsák először a diákoknak, bár hangsúlyozzák, "angolul mindenkinek tudnia kell".
A német első nyelvként oktatását azzal indokolják, hogy mivel annak összetettebb a nyelvtana, könnyebben tanulják meg utána az angolt, mint fordítva, emellett akik az angollal kezdenek, kevésbé lesznek motiváltak egy második nyelv megtanulása iránt. A portál által megkérdezett tanárok tapasztalatai ennek némileg ellentmondanak, szerintük nem bír jelentős befolyással az, hogy melyik nyelvvel kezdenek a gyerekek.
A nyelvoktatási stratégiában szerepel az is, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely "kárpát-medencei nyelv" is. Az oktatási államtitkárság azzal ösztönözné a többféle nyelv oktatását, hogy megalapítja "Nyelvi Sokszínűségért Díjat", ezt évente azok az intézmények kapják, amelyek ritkábban oktatott nyelveket kínálnak.
A tervezet kötelező szintfelmérőket is előír amelyeket kétévente kellene elvégezni - hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamokon. Ezzel felmérnék a nyelvoktatás hatékonyságát, és ösztönöznék a tanárokat a tanterv követésére, emellett visszajelzést adnának a szülőknek.
A nyelvoktatási stratégia a négyosztályos gimnazistáknak két, a szakközép- és szakiskolásoknak egy nyelv tanulását írja elő. A hat- és nyolcosztályos gimnazistáknak viszont három nyelvet kell tanulniuk, a nyolcosztályosokban ebből az egyik kötelezően a latin. A középiskolásoknak emellett "nyári intenzív nyelvtanfolyamokat és nyári nyelvi táborokat" ajánl az államtitkárság.
Az átalakításra többek között azért van szükség, mert 2017-től már senki nem juthatna be a felsőoktatásba középfokú komplex - szóbeli és írásbeli - nyelvvizsga nélkül. Alapképzésre csak úgy lehet majd felvételizni, ha a diáknak van egy legalább B2 szintű nyelvvizsgája (ez a mostani középfokú C típusúnak felel meg), mesterképzésre szintén B2 kell, a doktori képzésre pedig a C1 a belépő (ez a mostani felsőfokú C).
Megváltozik a nyelvvizsgák szintjének jelölése is, alap-, közép- és felsőfok helyett négy szint lesz: A2 (alapszint), B1 (küszöbszint), B2 (középszint), C1 (haladó szint). Ezt a skálát az Európa Tanács úgynevezett Közös Európai Referenciakerete határozza meg.
(Forrás: Origo)
(www.edupress.hu)