A Nyelvtudásért Egyesület szerint a nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája a jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy megoldja a hazai nyelvoktatással kapcsolatos problémákat, vagy, hogy előremutató gondolatokat közöljön a nyelvtanulás-nyelvtanítás terén. A december 20-án közzétett "Fehér könyvet" az egyesület szakemberei a január 3-i határidőig véleményezték - olvasható a szervezet közleményében.
Az egyesület az oktatásért felelős államtitkárság előterjesztésében foglaltakat "további átgondolásra és átdolgozásra" javasolja.
Közölték, szakvéleményükben öt olyan területet emeltek ki, ahol a "Fehér könyv" szakmailag "hibás, vagy kivitelezhetetlen elképzeléseket" tartalmaz. Ezek a nyelvválasztás kérdése, a nyelvtanulás folyamatossága, a szakfelügyelet intézménye, a nyelvtudás mérése és a költségvetési források megteremtése.
Az egyesület szerint a különböző élő idegen nyelvek "komplexitás" szerinti sorba rendezése szakmai abszurditás. A szakmailag értelmezhetetlen érveléssel alátámasztott javaslat - amely szerint kezdődjön a kisiskolások nyelvtanulása a nehezebbnek gondolt nyelvvel - pedig "a pedagógiai nonszensz körébe tartozik".
Azzal sem értenek egyet, hogy általános iskolában második idegen nyelvként "választható valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is" - írták.
Szerintük ez nem csak az általános és középiskola közötti "átjárhatóság és folytonosság" szempontjából kritikus, hanem az egyetemeken folyó nyelvoktatás szempontjából is.
A felsőoktatásba jelentkező tanulóknál a megszabott nyelvi szint is problémát jelent, mert a középiskola kimeneti követelménye (B1 szint) és az egyetemi alapképzés bemeneti követelménye (2017-től B2 szint) nincs összhangban - olvasható a közleményben.
A Nyelvtudásért Egyesület szerint az ellenőrzés és a számonkérés eszközei nem pótolják a nyelvtanárok szakmai támogatását, továbbképzését, a megfelelő források megteremtését, és nem vezetnek a stratégiában általános célként meghatározott kívánt eredményhez, az "államilag finanszírozott nyelvoktatás hatékonyságának növeléséhez". A nyelvtudás hiteles méréséhez pedig olyan apparátusra és hozzáértésre van szükség, ami iskolai szinten nem áll rendelkezésre - írták.
Kifogásolják, hogy a "középtávú stratégia felületesen és nagyvonalúan kezeli a tervezet költségvonzatának kérdését": szerintük egyrészt irreális az az elképzelés, hogy a megfogalmazott célok "a jelenleg is rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával is elérhetők", másrészt a helyenként ötletszerűen felvetett pályázatokon elnyerhető, bizonytalan uniós forrásokra nem lehet rendszer-szerű oktatásfejlesztést építeni - áll a közleményben.