Vitatta az intézmények fenntartására, az egésznapos iskolára, az óvodáztatásra és a pedagógus életpályamodellre vonatkozó passzusokat az új köznevelési törvényben Pokorni Zoltán a Fidesz pénteki budapesti oktatási konferenciáján. Az Országgyűlés oktatási bizottságának kormánypárti elnöke szerint e pontokon még nem tökéletes a benyújtott törvényjavaslat és változtatásokra van szükség.
Pokorni Zoltán a fenntartásról azt mondta, nem tartja a legjobbnak a most körvonalazódó megoldást. Szerinte az lenne az ideális, ha lehetősége lenne azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem tudnak mit kezdeni az oktatási intézményükkel, átadni azok fenntartását, "de ne vegyék el mindenkitől". Hozzá kell nyúlni az iskolafenntartás rendszeréhez, de nem úgy, ahogy most felsejlik - fogalmazott.
Jelezte, hogy az elmúlt nyolc évben megborult az egyensúly: míg 2002-ben a központi költségvetés által biztosított normatíva 70-75 százaléka elegendő volt, ma az önkormányzatok teszik hozzá a nagyobb hányadot. Vannak ugyanakkor önkormányzatok, ahol nincs miből hozzátenni - jegyezte meg, hangsúlyozva: ugyanakkor egy összetett problémára nem kell egyféle megoldást alkalmazni, azaz van ahol az állam, van ahol az önkormányzat kellene, hogy legyen a fenntartó.
Fontos deklarálni azt is, hogy a visszaszerződés, hogyan történjen - hívta fel a figyelmet Pokorni Zoltán. Kifejtette: jelenleg 980 milliárd forintot költenek közoktatásra, ebből 430 milliárd a normatíva, a többit az önkormányzatok teszik hozzá. Ha az állam magához húzza a feladatokat, nyilvánvalóan elvonja az önkormányzatoktól azt a forrást is, amit most hozzátesznek, de azt még nem látni tisztán, ez mennyi és hogyan alakul - jegyezte meg.
Pokorni Zoltán szólt arról is, hogy az óvodáztatást nem hároméves kortól tenné kötelezővé, mint a javaslat rögzíti, hanem négyévestől, ezelőtt óvodáztatási támogatással ösztönözné a hátrányos helyzetű családokat, hogy járassák óvodába a gyermekeiket.
Az egésznapos iskoláról azt mondta, hogy ez a fajta oktatási forma egyre inkább terjed Európában, és hatalmas fejlesztési lehetőség van benne. Ezt ki kellene használni, de nem úgy, mint ahogy a javaslatban szerepel, most ugyanis a napközinek egy másik formájaként jelenik meg - értékelte.
A pedagógus életpályamodell nem egyszerűen egy bértábla, hanem egy olyan "manőver", amelynek során egyszerre négy-öt ponton kell változtatni - mutatott rá a bizottsági elnök, ezek között említve a pedagógusképzést. El kell érni, hogy a legjobbak válasszák ezt a pályát, és ehhez pénzre van szükség - jegyezte meg.
A pálya vonzóvá tétele érdekében a kormánypárti politikus már a képzés elején, a minimálbérrel vetekedő ösztöndíjat adna, és garantált elhelyezkedést biztosítana. Pokorni Zoltán a jó életpályamodellt úgy vázolta fel, hogy eleinte meredeken emelkednek a bérek, aztán laposodik, és a végén már csak órakedvezményt biztosítanak. Szemben az oktatási államtitkárral - folytatta -, úgy gondolja, "filléreskedni kell", honorálni kell, ha valaki többet dolgozik, hogy megérje többet vállalni. Fontos a pedagógusok minősítése, hogy erre meghatározott időnként sor kerüljön, és tétje legyen, és aki nem felel meg, az először továbbképzésen vegyen részt, de ha ezután sem alkalmas, akkor el kell tanácsolni - mondta.
A Fidesz alelnöke szerint, ha nincs pénz a pedagógus életpályamodellre, akkor inkább el kell halasztani, de az sem lenne ördögtől való, ha nem minden területen, hanem például csak az óvodapedagógusoknál vezetnék be először.
A fideszes politikus kitért arra is, hogy az államtitkárság az elmúlt egy-másfél évben folytatott egyeztetések nyomán csupán három javaslatukat fogadta be. Ez nem jó, most módosító indítványokat kell benyújtani, és a frakciót meggyőzni - jegyezte meg, hozzátéve: bízik benne, hogy olyan javaslatot fogadnak végül el, amit jó lelkiismerettel tudnak támogatni, a mostani azonban nem ilyen.
A felsőoktatásról szólva azt mondta, hogy azt javasolja, olyan Diákhitel 2-t hozzanak létre, ahol a diák képzésének költségét, a diákhitel részleteit a majdani munkaadó vállalja át, állami alkalmazott esetén az állam.
Kósa Lajos arról beszélt, hogy az önkormányzati fenntartású iskoláknál nagyon vegyes a kép. Mintegy 1300 önkormányzati fenntartó van, ebből 300 fenntartó iskoláiba jár a gyerekek 80 százaléka.
Debrecen fideszes polgármestere szerint is vegyes rendszert kellene működtetni a fenntartásban a jelenlegi feltételek mellett. A kisebb településeken általában nem tudják rendesen ellátni a fenntartói feladatokat, és tipikusan nem állnak rendelkezésükre azok a bevételek, mint a nagyobb településeknek, és meghaladja erejüket az intézmények fenntartása - mondta. Szerinte az a megoldás, amit választottak, hogy vissza lehet kérni a fenntartói jogot adott esetben, járható út, ha a visszaszerződés kondícíóit pontosan meghatározzák.