A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökének közlése szerint a túlóra honorálásának kérdése a lépcsőzetes béremelés miatt még mindig függőben van a pedagógus-életpályamodellben, ezért a szervezet levélben fordult Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkárhoz.
Galló Istvánné kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a levélben azt kérték, tekintsék át, "hogyan kezeljék a túlmunkát", mert PSZ véleménye szerint átmeneti rendelkezés kell arra, hogy amíg a bérrendezést teljesen nem hajtják végre, "mi legyen a túlórával".
A szakszervezeti vezető ugyanakkor pozitív hírként értékelte a pedagógusok keresetemelését, még ha az lépcsőzetesen is megy végbe, de hozzátette: éppen azért, mert több részletben kapják meg a pedagógusok a fizetésemelést, "ebben a formában nem támogatható az életpályamodell".
A PSZ elnöke felidézte Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szavait, miszerint 30 éves munkaviszony után összesen bruttó 110 ezer forint keresetnövekedést könyvelhet el egy pedagógus, ennek felét kapja meg szeptember 1-jétől első körben.
Emlékeztetett arra, a pedagógus-életpályamodellnek három eleme van: a minősítési rendszer, az új munkaszervezési forma és a keresetnövekedés. Rámutatott: egy pedagógus heti 3-4 túlórával havi szinten mintegy bruttó 30 ezer forinttal keresett többet eddig, így esetében - maradva a 30 éve a pályán lévő pedagógus példájánál - a keresetnövekedés már csak bruttó 20-25 ezer forint lesz első körben, mert a túlórát nem fizetik ki az új rendszerben.
Galló Istvánné szerint feszültséget generál az, hogy valaki úgy éri el a keresetnövekedést szeptember 1-jétől, hogy nem túlórázik, másoknak pedig a túlórája beépül a béremelésbe, így "nem valósul meg, hogy azonos munkáért azonos bért adjanak".
Megemlítette, hogy a tervek szerint jövő szerdán határoz majd a kormány a további 50 százalékos béremelés ütemezéséről, a Nemzetgazdasági Minisztériumban jelenleg is folynak erről a tárgyalások.
Rávilágított: az életpályamodell szerint a pedagóguspótlékokat is megemelik 17-19 ezer forintra végzettségtől függően, de az nem tisztázott, hogy ez szeptember 1-jétől életbe lép-e. Ugyanígy függőben van az is, hogy a szakképesítéseket, szakvizsgákat hogyan ismerik el.
Galló Istvánné sikerként könyvelte el, hogy elérték: a béremelést terjesszék ki a szakszolgálatoknál, illetve a szakmai szolgálatoknál dolgozó kollégákra, ugyanis ez az eredeti kormányzati tervek között nem szerepelt. A gyermekvédelemben dolgozó mintegy kétezer pedagógusra azonban még mindig nem terjesztették ki a béremelést, ezért azt javasolják, hogy a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók pótlékát emeljék meg, hogy "érezhető keresetnövekedést kapjanak" - fogalmazott.
Ugyancsak eredményként értékelte, hogy eredetileg a kormányzat kizárólag a katedrán töltött éveket akarta honorálni a béremeléskor, de végül beszámítják a máshol, például a szaktanácsadóként végzett pedagógiai munka időtartamát is. Azt is pozitívumként említette, hogy sikerült megállapodni a finanszírozott álláshelyekről erre az évre, de "hogy mi lesz jövőre, azt nem lehet tudni".
Arról is beszélt, hogy a tanároknak heti 22 tanórát kell tartaniuk, az életpályamodellben említett heti 32 órás lekötött munkaidő azonban nem jelent számukra benntartózkodást, csak feladatot, ami nem helyhez kötött a köznevelési törvény alapján. Megjegyezte: a szeptember 1-jétől bevezetendő egész napos, 8 és 16 óra közötti iskolai tartózkodásról még most sem látni, hogy miként lehet megszervezni és milyen munkaerő-szükséglete van.
Kitért arra is, hogy vasárnapi 20. kongresszusukon a következő öt évre csak fő vázlatokat határoztak meg, mert "hosszú távú stratégiát a mai változó világban nehéz mondani". Utalt arra, hogy a PSZ-nek országosan 90 százalékos lefedettsége van, struktúrájukat pedig átalakították a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz igazodva, így a 198 tankerület mellett járási szakszervezeti titkárok működnek, de továbbra is feladatuk maradt az önkormányzatokkal való egyeztetés az óvodák és az üzemeltetési költségek önkormányzatoknál maradása miatt.