A felsőoktatási reform következő szakaszának legfontosabb célja a képzés színvonalának emelése, a valódi minőség biztosítása - hangsúlyozza az Oktatási Minisztérium. A reform újabb lépéseként szigorítják a feltételeket a felsőoktatási akkreditációs rendszerben.
Többlépcsős lett az eljárás
Az akkreditációs eljárás során először a létesítőnek bizonyítania kell a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet szerinti feltételeket. Ha ez megvan, akkor veszi nyilvántartásba a Felsőoktatási Regisztrációs Központ. De ettől még képzést nem folytathat, ehhez is meg kell szerezni a jogosultságot. Ezt követően adnak ki működési engedélyt, majd állást foglal az Országgyűlés.
Működési engedélyt még nem adtak
Jelenleg, az új eljárás szerint nyolc intézménylétesítési kérelem érkezett a Felsőoktatási és Regisztrációs Központhoz, ebből hármat tudtak fél év alatt - a feltételek bizonyítása alapján - nyilvántartásba venni, a MAB véleménye hiányában azonban működési engedélyt még nem adtak ki. A régi rendszer szerint többéves akkreditációt követően egy üzleti képzést folytató főiskola támogatása történt meg, ebben az esetben a törvény módosításakor előterjesztést kell készíteni, és az Országgyűlés fog dönteni.
A már működő intézményekben is változások várhatók
A csökkenő gyermeklétszám, illetve továbbtanulói létszám miatt prognosztizálható további átalakulás a már működő intézményekben.
Nagy intézményekben ez jelentheti azt, hogy csökken a felvehető létszám, ennek eredményeként szakok kifuthatnak, megszűnhetnek, új képzési profil alakulhat ki.
Kis intézményekben, ahol egy képzési területen csak két-három szak van, ott várható - a jelentkezési arány csökkenésének eredményeként -, hogy a fenntartónak újra kell gondolnia a felsőoktatási szolgáltatás vállalását - fogalmaz a minisztérium, ami azt jelenti, elképzelhető, hogy egyes intézmények bezárják kapuikat. Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint az évtized végére 3-4 felsőoktatási intézménnyel lesz kevesebb Magyarországon.
Megvalósulhat az integráció
Állami intézmény esetében nagyobb szakszámmal működnek a kisebb intézmények is, de a létszámból következő tendencia felvetheti más intézményekkel történő integráció kérdését. A felsőoktatási törvény alapján ennek kezdeményezésére csak maguk az intézmények jogosultak - a szakminisztérium és az EduPress által rendezett fórumokon Manherz Károly, felsőoktatási és tudományos államtitkár többször is hangsúlyozta, a felsőoktatási intézmények számát az állam nem határozhatja meg.
A karok kérdése intézményi hatáskör
A karok kérdése intézményi hatáskör, nem az a jellemző, hogy azokat megszűntetik, hanem inkább bővítik - véli a szakminisztérium. Az ELTE-n például csaknem tíz év kellett ahhoz, hogy a főiskolai képzést folytató bölcsész és természettudományi karok beépüljenek a hasonló jellegű karokba. Szegeden ilyen irányú változás nem is indult el, Debrecen az elmúlt időben rendkívül sok kart létesített.
(www.edupress.hu)