127.500-an jelentkeztek 2009-ben a felsőoktatásba, ez nagyjából 27 ezerrel több a tavalyi jelentkezési létszámnál. A növekedés nagyrészt a mesterképzésre jelentkezők 17 ezer fős létszámának, valamint a nyelvi előkészítő programban részt vevő 12 ezer végzős diáknak tulajdonítható. Érettségi vizsga előtt 137.500 középiskolás áll, érettségi bizonyítványt várhatóan 89 ezer diák szerez.
A 133 meghirdetett alapszakra 90.600-an adtak be jelentkezést, az egységes, osztatlan 33 meghirdetett képzésre 10.200-an jelentkeztek, felsőfokú szakképzésre 6500, mesterképzésre pedig 17 ezer jelentkezés érkezett. 190 mesterképzési szakot hirdettek meg az intézmények a 228 akkreditált képzésből.
Az alap, az egységes, osztatlan, illetve a felsőfokú szakképzésre elkülönített államilag támogatott helyek száma 56 ezer, a mesterképzésekre további 21.700 helyet különített el a tárca. Az államilag támogatott helyekre összesen 107 ezer első helyes jelentkezés érkezett, ebből nagyjából 87 ezer az alap és osztatlan képzésekre, 6203 jelentkezés felsőfokú szakképzésre érkezett, a maradék 14 ezer mesterképzésre. Nagyjából 17 ezren jelölték meg a költségtérítéses képzési formát elsőként. Újdonság, hogy idén az eddig kizárólag államilag támogatott finanszírozási formában meghirdetett felsőfokú szakképzésekre idén költségtérítéses formában is lehetett jelentkezni, ezt 285-en jelölték meg első helyen.
A 127.500 jelentkező összesen 417.800 jelentkezést nyújtott be, ami azt jelenti, hogy átlagosan 3,2 helyet jelölt meg egy jelentkező a tavalyi 3,93 jelentkezéshez képest. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint ez az arány vélhetően a mesterképzésre jelentkezők tudatossága miatt közelíti meg a jelentkezési alapdíjért megjelölhető három helyet.
Az idei érettségi bizonyítványt szerző körülbelül 89 ezer diák közül 53539-en jelentkeztek a felsőoktatásba, a tavalyi 53 százalékkal szemben idén tehát az érettségizők 60 százaléka tervezi a továbbtanulást.
Az alap, osztatlan képzésekre államilag támogatott formában benyújtott jelentkezések rámutatnak, a legnépszerűbb tudományterületnek idén is a gazdaságtudományi terület bizonyult. Ezt követi a műszaki terület, majd a bölcsészettudományi képzési szektor. A legnagyobb túljelentkezés a nemzetvédelmi és katonai területen mutatkozik, oda több mint tízszeres a túljelentkezés, ez azonban csak a rendelkezésre álló helyek számának, illetve a beadott jelentkezéseknek az arányára utal. A legnépszerűbb képzési területen, a gazdaságtudományoknál 3,2-szeres a túljelentkezés.
A mesterképzések esetében a pedagógusképzést jelölték meg a legtöbben, a második legnépszerűbb a bölcsészettudományi, harmadik pedig a gazdaságtudományi terület lett. A mesterképzésre jelentkezők 52 százaléka a levelező képzési formát választotta, míg az összes első helyes jelentkező 70 százaléka nappali formában kíván továbbtanulni.
A 21700 államilag támogatott mesterképzési helyre összesen 14046 jelentkező adta be első helyen felvételi kérelmét. Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár szerint ez főként a BSc képzések esetében jellemző 7 féléves képzés miatt van, sokan ugyanis még nem fejezték be alapképzésben folytatott tanulmányaikat. Az ő jelentkezési aktivitásuk a 2010-es tanév őszi felvételi időszakában látszik majd, akkor azonban már valamivel kevesebb állami mesterképzési hely lesz elérhető. A törvény szerint ugyanis akkor már az 56 ezer fős állami keret harmadát kell elkülöníteni a mesterképzésekre. Arra a kérdésre, hogy a mesterképzésben idén üresen maradt helyekkel mit tervez a tárca, a szakállamtitkár az Edupress-nek elmondta: a szétosztott, de üresen maradt helyeket az intézmények "visszaadják" a tárcának, amelyek újraelosztásáról egy öt fős bizottság dönt, Mészáros Tamás, a BCE rektorának vezetésével. A helyek eloszlása változhat, a 14 ezer jelentkezés miatt üresen maradt majdnem 7000 hely azonban megmarad.
A szakállamtitkár tájékoztatott továbbá, hogy a minimum ponthatár idén még 160 pont marad, jövőre azonban 200 pont alatt nem juthatnak be a jelentkezők az alap, illetve osztatlan képzésekre. A felsőfokú szakképzésen továbbra is marad a 140 pontos minimum határ.
"2011-től a választható érettségi vizsgatárgyak számában jelentős csökkenés várható. Azokat a tárgyakat, amelyekre évente körülbelül tíz jelentkezés érkezik, mégis meg kell szervezni az érettségi vizsgát, megszünteti az Oktatási Hivatal. Ez természetesen nem érinti a nemzetiségi nyelven tett érettségi tárgyakat" - mondta Bakonyi László, az OH elnöke. A határozatról várhatóan a héten nyújt részletesebb tájékoztatást a tárca.
2012-től lép továbbá életbe az szabály, hogy a hozott pontok között egy természettudományi tárgynak szerepelnie kell. Átalakul a 80 pontos többletpont-rendszer is. A szerezhető többletpontok száma változatlan marad, az arányok módosulnak, az emelt szintű érettségi nagyobb jelentőséget kap majd.
Bakos Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai főtanácsadója beszámolt, 47 ezer jelentkező az elektronikus jelentkezést, az e-felvételit használta. Ez nagyjából négyszerese a tavalyi aránynak.