Módosították a felnőttképzési törvényt, amelynek célja a munkaerő-piaci igények kielégítése, valamint a felnőttkori tanulás támogatása és eredményességének növelése - írta meg a FigyelőNet. A törvénymódosítás hatására átalakul a saját dolgozók képzési támogatásának rendszere, és nő a tanulószerződések száma is.
A felnőttképzés már korábban is a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) hatáskörébe tartozott, az új kormány azonban 2006 nyarán ugyanennek a tárcának a feladatkörébe sorolta a szakképzés irányítását is. Így az eddig különálló szakképzés és felnőttképzés intézmény-rendszerének összehangolására és átláthatóbbá tételére volt szükség, ezért a módosítás nyomán a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészét és a felnőttképzési célú keretet összevonják. A nyári kormánystruktúra-váltás nyomán a Nemzeti Szakképzési Intézet az SZMM irányítása alá került, vagyis összevonták a Nemzeti Felnőttképzési Intézettel, az Országos Szakképzési Tanácsot pedig az Országos Felnőttképzési Tanáccsal egyesítették. Az így kialakult új testület neve Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács.
A piacképes tudást adó szakképzéshez a gazdasági kamarák növekvő szerepére van szükség a szakmai vizsgáztatás során, ezért december 8-án Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a szakképzési együttműködésről szóló keret-megállapodást írt alá Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.
A szakképzésben moduláris képzést kívánnak bevezetni, vagyis egy-egy szakma ismeretanyagát egységekre - modulokra - bontanák. Így lesznek olyan egységek, amelyek több hasonló szakmához is használhatók. Ehhez az új szerkezetű szakképzéshez alkalmazkodik egy új szakmai felügyeleti rendszer. Ezért az OKJ-bizottságok funkcióját a későbbiekben egy 30 tagú tanácsadó testület mintájára létrehozott bizottság veszi át. E testület munkájában az SZMM és az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), a gazdasági és szakmai kamarák, az országos gazdasági érdekképviseletek képviselői vesznek részt, így a szakképzés területén jobban érvényesül a gazdasági szereplők és a szociális partnerek szerepe - írja a FigyelőNet.
A törvénymódosítás átalakítja a saját dolgozók képzési támogatásának rendszerét. E változástól a kormányzat azt várja, hogy a mikro- és kisvállalkozások - azaz a vállalkozások nyolcvan százaléka - az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben képezik tovább saját dolgozóikat a szakképzési hozzájárulás terhére. A változtatások növelik az úgynevezett tanulószerződések számát is. Ha a központi képzési programban meghatározott, a képzési idő több mint ötven százalékában adott gyakorlati képzőnél folyik a képzés, az csak tanulószerződés alapján végezhető. Tanulószerződést a képzés megkezdését követő első féléven belül csak nagyon szigorú törvényi előírások mentén bonthat fel a gazdálkodó szervezet, például ha a kamarák gondoskodnak arról, hogy más gazdálkodási szervezettel újra megköthesse a szerződést a fiatal. Fontos változás az is, hogy a közoktatásban részt vevő szakképző intézmények, iskolák a korábbinál egyszerűbben kaphatják meg az akkreditációt - adta hírül a portál.
(Forrás: FigyelőNet)
(www.edupress.hu)