Menjek vagy maradjak? címmel a Brain Bar fesztivál részeként a magyar diploma itthon és a világban képviselt értékéről tartottak pódiumbeszélgetést Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint Palasics Péter, a Milestone Institute ügyvezetője részvételével Budapesten.
A Magyar Zene Házában tartott pénteki rendezvényen Hankó Balázs kiemelte: napjainkban a felsőoktatásban egyaránt szükséges a tradíció és az innováció, ugyanis ez az egyveleg teszi versenyképessé a jó alapokon nyugvó magyar oktatást.
A magyar diplomák értékével kapcsolatban a tárcavezető elmondta, hogy hazánkban ma diplomával átlagosan 42 nap alatt lehet elhelyezkedni, azonban például informatikai felsőfokú végzetséggel ez átlagosan csak alig több mint tíz nap.
Palasics Péter hangsúlyozta, hogy önmagában egy nagy presztízzsel rendelkező egyetemen szerzett diploma nem elegendő a sikerhez, ahhoz többek között a szakkollégiumi részvétel, a különböző gyakorlatok és a nemzetközi kapcsolatok is hozzájárulhatnak.
Hankó Balázs kiemelte, hogy az egyetemeken az állami ösztöndíjak lehetősége rendkívül széles, hiszen ma négyből három hallgató állami ösztöndíjjal kezdi meg a tanulmányait.
A tárcavezető fontos célnak nevezte, hogy a hallgatók olyan egyetemi környezetbe járjanak, amely versenyképes.
"Éppen ezért az egész egyetemi rendszert átalakítottuk, és teljesítményalapú finanszírozási ösztönző rendszert hoztunk létre" - fogalmazott.
Mint mondta, ez azt jelenti, hogy az állam plusz forrást nyújt a felsőoktatási intézményekben mások mellett tehetséggondozásra, szakkollégiumokra és a nemzetközi kapcsolatokra is.
A magyar felsőoktatási intézmények egyre előrébb kerülnek a nemzetközi rangsorokban, a Semmelweis Egyetem (SE) olyan intézményeket utasít maga mögé többek között, mint például a stockholmi Karolinska Intézet, vagy a Heidelbergi Egyetem - tette hozzá Hankó Balázs.
Palasics Péter szerint a középiskolákban, az "elitgimnáziumok" szintjén nagyon erős és versenyképes a magyar középoktatás, a felsőoktatásban pedig vannak ugyan bizonyos szakok, melyek nagyon jól szerepelnek a nemzetközi egyetemi rangsorokban, ez azonban nem jelenthető ki az összes képzésre.
A tárcavezető szerint vannak kiemelkedő területek, ahol nagyon "hasítanak" a magyar egyetemek, példaként említette egyebek mellett a matematikai, fizikai és az orvostudományi területeket is.
Hankó Balázs kiemelt sikernek nevezte az egyetemek modellváltását. Elmondta, hogy amióta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a MOL fenntartásába került, azóta az egyetemen az alkalmazott tudás koncepciója kerül előtérbe, a felsőoktatási intézmény új szerződéseket köt iparvállalatokkal, ami segíti a hallgatók jövőjét és elhelyezkedési lehetőségeit.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a modellváltott Óbudai Egyetem az elmúlt három évben négyszáz helyet javított a nemzetközi rangsorokban.
Hankó Balázs a "brain drain" témáját érintve elmondta, hogy ugrásszerűen nő a hazánkban tanuló külföldi diákok száma, hiszen nyolc éve még csak 23 ezer külföldi diák tanult magyarországi egyetemeken, azonban ez a szám napjainkra már 46 ezerre nőtt.
Itthon kiváló doktori képzési programok vannak nagy ösztöndíjjal és gyakorlati képzéssel, a kiváló kutatók pedig a legjobb tehetségekkel tudnak együtt kutatni az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány révén, így a külföldön szerzett tapasztalataikat később itthon kamatoztathatják a tudósok - emelte ki a tárcavezető.
A Milestone Institute ügyvezetője szerint a világ és a technológia folyamatos változásával manapság nehéz megjósolni, hogy mi lesz a következő "divatos" képzés. Példaként említette, hogy míg a közelmúltban rendkívül nagy népszerűségnek örvendett a programozás ismereteinek elsajátítása, a mesterséges intelligencia terjedésével ez a tendencia már kevésbé érezhető.