Százezer éve szállt tengerre a neandervölgyi ember, ötvenezer évvel megelőzve a Homo sapienst - hangsúlyozzák görög kutatók, akik tanulmányukat a Journal of Archaeological Science című folyóiratban tették közzé.A Homo neanderthalensis a régészeti leletek tanúsága szerint körülbelül háromszázezer évvel ezelőtt jelent meg és huszonnégyezer éve tűnt el máig felderítetlen okok miatt - olvasható a tanulmányt ismertető PhysOrg (http://www.physorg.com) és a New Scientist (http://www.newscientist,com) tudományos hírportálokon.
Neandervölgyiek által készített jellegzetes pattintott kőeszközöket fedeztek fel Zákinthosz, Lefkádia és Kefalinía szigetén, amelyek 5-12 kilométerre vannak a görög szárazföldtől. (Első franciaországi lelőhelyük alapján a kőeszközöket a moustier-i ipar vagy kultúra tárgyainak tekintik.) A leletekből, amelyek korát százezer évesre becsülik, a Patraszi Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a neandervölgyi a modern embert ötvenezer évvel megelőzve képes volt a hajóépítésre.
2008-ban amerikai régészek Thomas Strasserrel, a Rhode Island-i Province Egyetem kutatójával az élen Krétán hasonló kőeszközöket találtak, amelyek korát 130 ezer évesre becsülik. Kréta 40 kilométerre van a szárazföldtől, vagyis a leletek tanúsága szerint a neandervölgyi ember sokkal korábban szállt tengerre és sokkal messzebbre merészkedett.
A tudósok feltételezése szerint azonban nem a neandervölgyi ember volt az első hajós: az Indonéziához tartozó Flores szigetén az emberfélék (hominidák) által készített egymillió éves kőeszközökre bukkantak.
Nagy valószínűséggel a Homo erectus képviselői szelték át a tengert jóval a neandervölgyi megjelenése előtt.