A kormánynak szinte egy célja sem teljesült

Inotai: Politikai öngyilkosság lehet a jó válságkezelés

A politikai racionalitás négy-öt év, egy választási ciklus. A gazdasági folyamatok időhorizontja azonban 8-12 év. Hogy lehet megteremteni demokráciákban azt a konszenzust, ami lehetővé teszi ilyen hosszú gazdaságpolitikai tervek beindítását úgy, hogy az sem az aktuális kormány, sem a helyükre pályázó ellenzék számára nem jelent politikai öngyilkosságot? Ez lesz az év egyik nagy kérdése.

Magyarországon több tévhit is megjelent és megerősödött a válság alatt Inotai szerint. Ilyen például az, hogy a nyitottságot kellene csökkenteni - pedig ugyan kitett az ország így a külföldnek, ám enélkül még nagyobb bajok lennének. Sokkal fontosabb az, hogy jól diverzifikáljanak a termékek közt. Az exporttevékenység fontosságával sincs baj, ám több hozzáadott értékre van szükség. Ezen kívül pedig ismét megjelent a közbeszédben a nagy és a kisebb cégek szembeállítása.

Figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország részesedése a világ gazdaságában 0,4 százalék. Nem biztos, hogy jó ötlet 0,4 százalékkal szembemenni 99,6 százalékkal – mondta Inotai.

Vértes: a kormánynak szinte egy célja sem teljesült

Az EU és az IMF segítsége nélkül Magyarországot krízis fenyegeti, ez pedig elsősorban a politikára vezethető vissza, és csak másodsorban a gazdaságra – kezdte előadását Vértes András , a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Az „autokrata törvényhozási és hibás gazdaságpolitikai lépések” miatt akkor a jogbizonytalanság és a kiszámíthatatlanság, hogy az mély bizalmatlanságot okozott a befektetők körében - mondta. Ezért is tartja pozitívumnak, hogy az elmúlt hetekben békülékenyebbé vált a kormányzati retorika.

A gazdaságpolitika céljai közül szinte egy sem teljesült. A hiány nőtt, az államadósság nem csökkent. A fejlődés nem gyorsult, sőt, ha a tavalyi nagyon jó időjárás miatt nem lett volna kiemelkedően szerencsés a mezőgazdaság, még lassult is volna. A munkanélküliség nem csökken, a tőke kifelé megy, az adóteher nő, a versenyképesség nem javul.

2012 a megszorítás és a recesszió éve Vértes szerint. Nagyságrendileg egy 1000 milliárdos tartós megtakarítás kell a 3 százalék alatti hiányhoz, 2013-ban pedig további nagyjából 300 milliárdos. Fontos kiemelni, hogy nem egyszeri, hanem tartós spórolásra van szükség. Szerkezeti reformokból ez nem jöhet össze, csak megszorításokkal. Ezek nagyon fájdalmasak lesznek, de „itt nincs «de, ha», egy centiméternyi mozgástér sincsen”.

Összességében a GKI 1,5 százalékos recessziót vár 2012-re. Abban már nincs szakmai véleménykülönbség, hogy recesszió lesz idén, csak azon vitatkoznak, hogy mekkora lesz a visszaesés. A beruházások 4 százalékos csökkenését várják, komoly új beruházás nem valószínű, hogy lesz, egyedül a már korábban beindított autógyártási projektek hozhatnak pozitív fejleményeket.

Nagy Márton: 2013 végétől lehet talán jobb

Talán 2013 vége lehet az, amikor a vállalatok azt tapasztalhatják, hogy a hitelállomány növekszik mondta Nagy Márton, az MNB igazgatója. Ez 4-5 éves hitelszűkét jelent, ami egy kiugróan hosszú periódus, más válságos időszakokban legfeljebb 2-3 évig tartott a hasonló állapot. Alacsonnyá vált a kockázatvállalási hajlandóság, ami miatt szigorúbbak lettek a hitelkorlátok.

Az állam feladata a hitelezés ösztönzése lenne. Ebbe beleférhet a közvetlen állami kockázatvállalás, Nagy Márton szerint mégis jobb lenne a garanciaszervezetek létrehozatala. Ezen kívül a jegybanki eszközvásárlás is része lehet a megoldásnak, ám ez csak a legszélsőségesebb esetben jöhet szóba.

 Forrás:VG-online