Egyhelyben toporgott Koszovó 2017-ben

Olvastuk - 2018-01-03

- Némileg csalódottan várja függetlenségének tizedik évfordulóját Koszovó, a 2017-es évben ugyanis nem sikerült előrelépést elérnie a nemzetközi színtéren, Szerbiával sem rendeződött a kapcsolata, és a belpolitikát is kisebb válság sújtotta.

Hashim Thaci köztársasági elnök az év során többször is elégedetlenségének adott hangot, amiért országa európai integrációja késlekedik, illetve a balkáni országgal szembeni vízumkényszert sem törölték el annak ellenére, hogy - az elnök szerint - Koszovó szinte minden feltételnek eleget tett. Brüsszel azt várja Pristinától, hogy a parlament ratifikálja a Montenegróval kötött határegyezményt, és ennek a feltételnek a teljesülése esetének a koszovói állampolgárok szabadon utazhatnak majd az Európai Unió országaiba. A koszovói pártok többsége szerint viszont a határmegállapodás előnytelen Koszovó számára, hiszen mintegy nyolcezer hektárnyi területet juttatna Montenegrónak.

Ez a kérdés vezetett oda, hogy tavasszal bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Isa Mustafa vezette kormány ellen, és a kormányfő mellől kihátrált a korábbi legnagyobb és legjelentősebb partnere is, Hashim Thaci Koszovói Demokrata Pártja (PDK). Isa Mustafa megbukott, pártja csak harmadik lett az előrehozott parlamenti választáson, ám a győzteseknek sem sikerült egyből kormányt alakítaniuk, nem volt meg a szükséges számú mandátumuk. Különböző politikai tárgyalások után viszont Isa Mustafát elhagyta egy másik koalíciós partnere is, így Ramush Haradinaj vezetésével új kormány alakulhatott Koszovóban. Mindazonáltal a probléma továbbra is fennáll, az ellenzéki képviselők nem értenek egyet a kormánypártiakkal, de a kormánypártiak között sincs egyetértés, így továbbra sem tudták becikkelyezni a határmegállapodást.

Szerbiával nem sikerült rendezni a kapcsolatot tavaly sem, Belgrád továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet, és ebben öt, európai uniós ország is egyetért vele, így amíg az EU sem egységes a kérdésben, nem várható el, hogy Szerbia lemondjon a sajátjának tartott területről. Emiatt viszont Koszovó a nemzetközi testületekben sem tud tagságot szerezni, Belgrád és nagyhatalmú stratégiai partnerei, Oroszország és Kína eddig minden alkalommal megvétózta Koszovó felvételét. Pristina bejelentette, hogy az Európa Tanácsba is szeretne bekerülni jövőre, Szerbia szerint azonban erre nincs esély.

A Szerbiával fenntartott viszonyt azonban mindenképp rendezni kell, a végeredmény azonban Hashim Thaci szerint sem Szerbiában, sem Koszovóban nem lesz népszerű.

Koszovó státusának kérdése mellett feszültséget okozott Belgráddal az is, hogy a koszovói elnök növelné a biztonsági erők hatáskörét, vagyis voltaképpen önálló hadsereget hozna létre, amit Szerbia természetesen elfogadhatatlannak tart. Nemzetközi nyomásra Hashim Thaci visszavonta egy időre a kezdeményezést, később viszont kijelentette: nem mond le tervéről.

Belgrádban megdöbbenést okozott, hogy Ramush Haradinaj lett a júniusi előrehozott választások után az új kormányfő, Szerbia ugyanis háborús bűnösnek tartja Haradinajt, akit szerb elfogatóparancs alapján őrizetbe is vettek a múlt év elején Franciaországban, ám Belgrád határozott kérése ellenére, nem adták ki Szerbiának. Haradinaj az 1998-99-es koszovói függetlenségi harcok idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik parancsnoka volt. A harcokban vállalt szerepe miatt a szerbek ellen elkövetett háborús bűnökkel vádolták meg, a hágai Nemzetközi Törvényszék azonban ártatlannak találta. Az Interpol december elején vette le körözési listájáról a koszovói miniszterelnököt, illetve további 17 koszovóit, aki ellen szerb elfogatóparancs volt érvényben.

A nem egész tízéves országban azonban nemcsak a szomszéddal fenntartott viszony jelent problémát. Koszovó rendelkezik a legfiatalabb lakossággal Európában, a fiatalok több mint fele azonban munkanélküli, és abban reménykedik, hogy el tudja hagyni az országot, hogy Nyugat-Európában próbáljon szerencsét. A hivatalos adatok szerint a lakosság több mint 90 százaléka támogatja az európai integrációt, ám ez az arány is csökkenő tendenciát mutat, aminek oka a vízumliberalizáció késlekedése. A pristinai kormánynak ezeken felül továbbra is komoly feladatai vannak, amelyeket eddig egyik vezetésnek sem sikerült megoldania az utóbbi tíz évben: le kell számolnia a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel, rendbe kell hoznia az adórendszert, valamint végre kell hajtania az oktatás és az egészségügy reformját.

hirdetés

„Kiadó egy családi ház 120 nm alapterületű földszintje. A ház emeletén egy Pilates és jóga stúdió működik, így elsősorban olyan vállalkozások érdeklődését várjuk, akiknek a tevékenységi köre ezzel összhangban van.A terület bármilyen csendes sport, vagy egészséges életmódra nevelő tevékenység végzésére alkalmas. A kiadó helyiségekhez öltöző, zuhanyzó, wc, konyha, recepció, rendezett kert, és több férőhelyes a telken kialakított parkoló tartozik. Érdeklődni a helyszínen: Debrecen, Sámsoni út r18. (MM-Pilates Stúdió) vagy a +36 20 204 94 35-ös telefonszámon lehet.

Ár: 240.000.-Ft, mely a rezsit is tartalmazza