„Eladó nem vállalja a karbantartást” – küszködtek a kórházak a füstölő, alkatrészhiányos kínai lélegeztetőgépekkel

Ezek a kínai gépek addig teljesen ismeretlenek voltak Magyarországon, ezért többet elvittek magukhoz a cégek, hogy a szerviztechnikusok át tudják vizsgálni őket. A szakemberek lesújtó következtetésekre jutottak:

a készülékek egy részéhez további egyszer használatos vagy elkopó alkatrészekre lenne szükség, de ezek hazai szerviz híján Magyarországon nem hozzáférhetők;

több gép mellől hiányzik az európai importhoz kötelező, a minőséget jelző tanúsítvány;

a vizsgált kínai gépek csatlakozói nem kompatibilisek a magyar kórházakban használatosakkal és több típusnál hiányzik a megfelelő átalakító;

a gépeken futó szoftverek ismeretlenek a magyar szakemberek számára.

A kormányzat által összehívott megbeszélésen résztvevő egyik cég szakembere a gépek átvizsgálása után egészen kétségbeesett, hogy „mi lesz ővele, ha probléma adódik, és meghal egy beteg”.

Mindezek alapján a lélegeztetőgépes cégek vezetői visszautasították a kormányzat felkérését. Végül csak egy kisebb cég és egy korábban lélegeztetőgépekkel egyáltalán nem foglalkozó vállalkozás vállalta a feladatot."

Így kezdődött a durván 16 ezer kínai lélegeztetőgép magyarországi sztorija, melyekből végül csak mintegy 3000 került a magyar egészségügyi intézményekbe. A Direkt36 kórházi források, lélegeztetőgépekkel foglalkozó szakemberek, szerződések és egyéb dokumentumok segítségével annak járt utána, hogy mi történt ezekkel a gépekkel, miután megpróbálták bevetni őket a koronavírus elleni küzdelemben.

A Direkt36 kutatásaiból az derült ki, hogy sok kórházban tartottak az ismeretlen kínai gépektől, amelyek közül rengeteg még ma is a raktárakban áll. Olyan bőséges a készlet, hogy ha valamelyik elromlik, javíttatás helyett inkább kibontanak egy másikat. A lélegeztetőgépek több kórházban is meghibásodtak, egy dunántúli kórházban például több készülék füstölni kezdett, amikor csatlakoztatták a hálózathoz, a Dél-Pesti Centrumkórházban pedig be sem tudták üzemelni őket. És

még a legjobbnak tartott kínai típus, a VG70-es gyártója is több figyelmeztetést adott ki tavaly saját terméke hibái miatt – hol a szoftverben volt hiba, hol a kézikönyv tért el a készülékek valós felszereltségétől.

A magyar kormány akkor vásárolta ezeket a gépeket, amikor Európában kezdett bedurvulni a koronavírus-járvány, az országok pedig egymással is versenyezve, pánikszerűen vásárolták fel a készleteket orvosi maszkokból és lélegeztetőgépekből. A magyar Külügyminisztérium ebben a helyzetben úgy szerződött sok ezer ilyen készülék megvásárlására, hogy nem foglalkozott azzal, ki fogja a gépeket üzembe helyezni, ráadásul szinte semmilyen garanciát nem kapott a gyártóktól, ami meghibásodások esetén védte volna a magyar állam érdekeit.

A kórházakat irányító OKFŐ, az orvosi műszerek meghibásodását nyilvántartó OGYÉI, az érintett kórházak és lélegeztetőgép-gyártók nem reagáltak a megkereséseinkre, vagy elutasították a válaszadást. A Külügyminisztérium, bár a feltett kérdésekre nem válaszolt konkrétan, úgy reagált, hogy a lélegeztetőgépekért akkor „elképesztő verseny folyt, nem lehetett piaci árakról és körülményekről beszélni, ebben a versenyben azonban Magyarország helyt állt”.

„Vevő tudomásul veszi, hogy a javítás két hónapig is eltarthat”

2020 márciusában a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium (KKM) nagy elánnal kezdett eladó lélegeztetőgépek felkutatásába, és végül mintegy 300 milliárd forintot költött 16 ezer lélegeztetőgép beszerzésére, miközben az akkori legdurvább vészforgatókönyv sem számolt egyszerre 8500-nál több olyan beteggel, akit géppel kell lélegeztetni.

Szijjártóék kínai hátterű cégeken, maláj, magyar vagy szlovák vállalkozásokon keresztül vásároltak nagy tételben, de már a szerződésekből is látszik, hogy az így beszerzett készülékek nemcsak kiemelkedően drágák, hanem a magyar félre nézve súlyosan előnytelenek és elnagyoltak is voltak.

Bővebben:

direkt36.hu