Hoffmann Rózsa szeptember 7-én, a Ma Reggel című műsorban elmondta: a leadott javaslatokból készül majd el az az írott változat, mely a jövőben a vita tárgyát képezheti.
A Figyelő információi szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen augusztusban megrendezett találkozón a közoktatást érintő változásokat egy 43, a felsőoktatás megváltoztatására vonatkozó javaslatokat pedig egy kilenc oldalas dokumentumban foglalták össze. Hoffmann Rózsa azonban a Ma Reggel című műsorban elmondta: Piliscsabán, egyhetes munkát követően tehettek javaslatokat a széles szakértői csoport tagjai, írott dokumentum azonban még nem született, azon most dolgoznak. Ez képezheti később a vita tárgyát - fejtette ki.
A Figyelő birtokába jutott dokumentum szerint a felsőoktatásban jól körülhatárolt tevékenységek esetén (például spin-off vállalkozás, utazási iroda) lehetőséget kell adni az intézményeknek arra, hogy saját tulajdonú gazdasági társaságokat hozzanak létre. A tervezet továbbá arról is szól, hogy az állami egyetemek és a nagyobb egyházakhoz tartozó egyetemek esetében a finanszírozás 70 százalékát a bázis, 15 százalékát az előző évben beiratkozott hallgatók száma alapján a képzési normatíva, további 15 százalékot pedig a minősített oktatók számával arányosan a kutatói normatíva adná. A főiskolák esetében a 70 százalékos bázis mellett 30 százalékot a képzési normatíva tenne ki a finanszírozásban. A dokumentum szerint a felsőoktatási felvételi részét képezné az emelt szintű érettségi, a jövőben pedig a nyelvvizsga is.
A tanárképzést elitképzéssé változtatni szándékozó dokumentum szerint a pályakezdő tanárok esetében bevezetné a próbaidőt, az akár szankciókkal is járó folyamatos külső ellenőrzést, a több szakaszból álló pályaívhez tartozó, teljesítményhez kötődő bérezést. Ez alapján a 4-10 éve tanító pedagógus bére a korosztálya diplomás átlagbérének megfelelő nagyságú lenne (tehát a szakszervezetek követeléseivel egyező mértékű: ma nagyjából ez 300-330 ezer forint), amely mellett a pedagógusok egy vagy két alkalommal fizetett, iskolán kívüli alkotó munkára, továbbképzésre fordítható fél évet is kaphatnának. A dokumentumban foglalt tervek szerint a diákoknak öt órával többet kellene az iskolában tölteniük, a plusz foglalkozások pedig a középtávon bevezetendő mindennapos testnevelésórákból és az egyéb nevelési célra fordítható tanórákból tevődnének össze. Továbbá 90-10 százalékos arányban osztanák el az állam és a fenntartó között az iskolai működés költségeit, mely jelenleg 50-50 százalékos arányt mutat - írja a figyelo.hu. A változással a pedagógusok bérét központi forrásból finanszíroznák, amely mellett javítanák a közoktatási vezetők helyzetét is. A tervezet szerint a szakképzést a nemzetgazdasági tárcától az oktatási kormányzathoz csoportosítanák át, támogatnák az egész napos iskolákat, az iskolán kívüli programokon való részvételre pedig központi pályázati lehetőségeket indítanának a szegényebb gyerekek számára.
Hoffmann Rózsa arról tájékoztatta a Figyelőt, hogy nem adhatja ki a tervezeten dolgozók névsorát, mivel a szóban forgó személyekkel nem kötöttek megbízási szerződést, így ők dönthetik el, hogy nyilvánosságra kerül-e a nevük. A legtöbbjük azonban elutasította ezt a lehetőséget. A Figyelő információi szerint az oktatási államtitkár döntő többségben az egyházi iskolai gyakorlatból toborzott pedagógusokat, szakembereket és a Fidesz szakértőit sem hívta meg a munkára. Hoffmann Rózsa azonban a Ma reggel című műsorban szeptember 7-én elmondta: széles körből választották ki a szakértőket, emlékeztetett pedig, hogy a korábbi sajtóhírek éppen az előző kormány szakértőinek bevonásával vádolta meg őt.
(Forrás: Figyelő, Ma Reggel)