Hatalmas felháborodást keltett, hogy lezárnák a Nagyerdő egy részét
Tavaly azt ígérte Debrecen vezetése, hogy a nagyerdei fürdőbővítés részleteiről a város és az érintett civil szervezetek között folyamatos egyeztetések lesznek, ennek ellenére egy év alatt egyetlen megbeszélést sem hívtak össze - közölték sajtótájékoztatójukon a civilek.Szerintük Kósa Lajos és a városvezetés ejárása etikátlan, az pedig elfogadhatatlan, hogy az országos hírű Nagyerdőn éppen azt a vízesést és ligetes dombot akarják lezárni, amely a park egyik legizgalmasabb területe.
Hatalmas felháborodást keltett debreceni civil szervezetek körében, hogy a fideszes többségű debreceni önkormányzat a május 31-i közgyűlés napirendjére tűzte azt a javaslatot, miszerint a Nagyerdőből elkerítenek egy 1,8 hektáros területet, mert azt a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ingyenes hasznosításába kívánják adni (a határozati javaslatot lásd a cikk végén). A több helyi civil szervezetet tömörítő Nagyerdőért Összefogás nevű tömörülés egyik vezetője, Párkányiné Molnár Ibolya csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: Kósa Lajos polgármester tavaly júniusban azt ígérte egy fórumon, hogy a fürdőbővítés részleteiről a város és az érintett civil szervezetek között folyamatos egyeztetések lesznek, ennek ellenére egy év alatt egyetlen megbeszélést sem hívtak össze. Hozzátette: Kósa Lajos és a debreceni városvezetés eljárása etikátlan, az pedig elfogadhatatlan, hogy az országos hírű Nagyerdőn éppen azt a vízesést és ligetes dombot akarják lezárni, amely a park egyik legizgalmasabb területe. Mint mondta, nincs pozitív üzenete egy olyan beruházásnak, amely a természeti látványosságokban amúgy is szegény Debrecenben éppen egy kis dombot és egy vízesést akar kerítéssel körbe venni.
Az ügy már tavaly is komoly felzúdulást keltett. Mint 2009 májusában beszámoltunk róla: amikor kiderült, hogy a fürdőhöz újabb területeket akarnak csatolni a nagyerdei Parkerdőből, a tiltakozáshoz összesen tizenhárom civil szervezet és több magánszemély csatlakozott, így pár nap alatt - a szervezők számításai szerint - mintegy kétezer embert sikerült a természetvédelmi oltalom alatt álló erdő védelmére fölsorakoztatni. Kósa Lajos a tiltakozás hatására 2009 júniusában fórumot hívott össze, amelyen közölte, hogy nem akarják elvenni a területet a debreceniektől, azt nappal ingyenesen lehetne használni, és csak éjszakára zárnák le, hogy az őrzése és a tisztán tartása biztosítható legyen. Az ott készült emlékeztető szerint közölte azt is: "a jelen megbeszélés célja az egyeztetés menetrendjének meghatározása, s annak felmérése, hogy az egyeztetéseken mely szervezetek kívánnak részt venni". Mint mondta, az egyeztetéseknek Kováts Ákos főépítész lesz a felelőse. Az önkormányzat és a civilek párbeszédéről Kovács Zoltán kommunikációs tanácsnok, fideszes önkormányzati képviselő - aki az új Orbán-kormányban a kommunikációért felelős államtitkári poszt várományosa - tavaly azt mondta: a városvezetés nyitott az egyeztetésre, annál is inkább, mert a vita még csak "a tervek tervéről" szól, ebben az ügyben ugyanis még semmi sem dőlt el.
Erről a Nagyerdőért Összefogás egyik szervezője, Párkányiné Molnár Ibolya csütörtöki tájékoztatóján azt mondta: semmi sem valósult meg az egyeztetésekre vonatkozó igéretekből, ezért jövő hétfőn úgy kerül a közgyűlés elé az értékes természetvédelmi terület körbekerítésének ügye, hogy azt nem előzte meg széles helyi társadalmi vita. Kérdésünkre, miszerint mi a véleményük arról, hogy a terület csak éjszakára lenne lezárva, nappal szabadon lehetne látogatni, Párkányiné Molnár Ibolya azt válaszolta: nem kerítés kell egy parkba, hanem önkéntesekből, természetvédőkből vagy közterület-felügyelőkből álló járőszolgálat, amely gondoskodna az őrzésről. A civil vezető elmondta azt is: a Nagyerdő a debrecenieké, a park a közvagyon része, ezért nem helyeselhető, hogy a lehetséges anyagi haszon többet számít ebben a magántőke által is érdekelt ügyben, mint a helyiek érdeke.
Az ügyben csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Gondola Zsolt, a Civil Fórum Egyesület elnöke, és Karácsonyi György, a helyi városvédő és városszépítő szervezet vezetője. Gondola Zsolt föltette a kérdést: hogyan akar a Fidesz országos szinten nemzeti egységre, nemzeti együttműködésre és nemzeti konzultációra biztatni, ha éppen a fideszes fellegvárban, Debrecenben veszik semmibe a helyi lakosság véleményét egy ilyen, mindenkit érintő közügyben? Karácsonyi György pedig úgy fogalmazott: a városvezetés a nagyerdei beruházásról az elmúlt egy évben ötször nyilatkozott, de sosem sikerült egyforma adatokat, számokat, tényeket közölni.
A bírálatokról a debreceni városháza részéről Kováts Ákos főépítész nyilatkozott, aki közölte: az egyeztetésekkel kapcsolatban tavaly elhangzott ígéret nem a gyógyfürdő fejlesztésére, hanem a szabályozási terv módosítására vonatkozott, így ha a tervmódosítás a megfelelő fázisba jut, az elképzeléseket megosztják az érdeklődőkkel. Hozzátette: a tervezett elkerítésre azért van szükség, mert a területnek nincsen gazdája. Közbevetésemre, miszerint a Parkerdőnek az önkormányzat a tulajdonosa, Kováts Ákos azt felelte: úgy értette, hogy területnek karbantartója, üzemeltetője nincsen, de ha a gyógyfürdő megkapja az ingatlant, akkor megoldható lesz a gondozása, tisztán tartása is. A főépítész hozzátette: Európa nagyvárosaiban bevett gyakorlat, hogy a kerítéssel körbevett közparkok csak nappal látogathatók, éjszakára pedig le vannak zárva. Kérdésemre, miszerint mit szól a civilek által fölvetett járőrszolgálat ötletéhez, Kováts Ákos azt mondta: csak azt lehet őrizni, ami le van zárva.
Forrás:
www.nol.hu