Több mint 300 szabálysértési eljárás indításáról, folytatásáról vagy lezárásáról jelentett be döntést szerdán az európai uniós szerződések tagállami betartásáért is felelős Európai Bizottság, ezek közül négy környezetvédelmi és mezőgazdasági témájú határozat Magyarországot is érinti.
Kilenc uniós tagállamot (Csehországot, Észtországot, Finnországot, Görögországot, Luxemburgot, Magyarországot, Romániát, Spanyolországot és Szlovéniát) arra szólított a bizottság, gondoskodjanak arról, hogy a levegő minőségére vonatkozó nemzeti szabályozásuk megfeleljen az uniósnak. Az erről szóló irányelv átültetésének határideje június 11. volt, de ezek az országok mindeddig nem értesítették Brüsszelt arról, hogy ennek eleget tettek volna. Az uniós jogszabály egyebek között határértéket állapít meg a levegőben található finom szálló por koncentrációjára vonatkozóan.
Egy másik határozatban Ciprus, Észtország, Franciaország, Görögország, Lengyelország és Szlovákia mellett Magyarországot is sürgette az Európai Bizottság, hogy gyorsítsa meg az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének kiterjesztését a légi közlekedési ágazatra. Az uniós jogszabály - amelyet februárig át kellett volna ültetni a nemzeti jogrendbe - amiatt született, hogy a légitársaságok világszerte egyre több üvegházhatást okozó gázt bocsátanak a légkörbe.
Arra is felszólította a bizottság Magyarországot, Csehországot és Spanyolországot, hogy jelentsék be a vetőmagok nevének kiigazításáról és forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló uniós irányelv nemzeti végrehajtási intézkedéseit. A vetőmagok forgalomba hozatala fontos részét képezi az Európai Unió mezőgazdasági tevékenységének - emelte ki a témáról kiadott közlemény. Az egészséges és kiváló minőségű magok növelik az ágazat versenyképességét, és a fogyasztóknak a jó minőségű termékek szélesebb választékát kínálják. Június 11-ig a nemzeti jogba kellett volna ültetni ezt az irányelvet.
Görögország, Ciprus, Finnország és Nagy-Britannia mellett Magyarországot is sürgették, hogy ültessék át azokat az intézkedéseket nemzeti jogrendjükbe, amelyet az állatjóléti irányelv tartalmaz a hústermelés céljából tartott csirkék védelmére. A irányelv célja a verseny torzulásainak elkerülése, valamint az ágazat egységes fejlődésének biztosítása. A nemzeti jogba ültetés határideje június 30. volt.
Forrás:Világgazdaság