Tudjuk, vannak a világban parlamentek, ahol a képviselők néha össze is verekszenek, de azért a magyar Országgyűlés is kuriózum. A maga nemében persze. Amikor a házelnök megadja a szót a kormányfőnek, megkezdődik a vonulás. Kifelé. Így aztán a házelnök türelemre inti a szónokot, mert az ellenzéki zaj, csattogás és trappolás bizonyára zavarná. Midőn kiürül a majdnem fél ház, már beszélhet is az ország törvényesen megválasztott miniszterelnöke. Akiről az ellenzék ily látványos módon fejti ki véleményét.
Meg még másképp is. Mert az egyik kivonuló párt frakcióvezetője immár rendszeresen kétségbe vonja, hogy a kormányfő beszámítható. Persze a maga finom módján. Tegnap például azt fejtegette Semjén Zsolt, ha Gyurcsány Ferenc látja, mit tett az országgal, akkor oly mértékben cinikus, hogy morális értelemben alkalmatlan kormányfőnek, ha viszont nem látja, akkor "pszichológiai-szellemi problémák" vannak vele, vagyis szakmailag alkalmatlan. Végül azonban oda jutott, hogy feltehetően mindkét szempontból az. Lefordítva: nem elég, hogy hülye, még szemét is.
Így parlamentezünk Hunniában.
Nem mellesleg a miniszterelnök a már idézett ülésen kormánya és az ország egy évét értékelte. És ez témánk szempontjából csak azért érdekes, mert csütörtökön 13 fárasztó órán át ugyanerről vitáznak majd a képviselők. Azért ennyi ideig, mert - újabb hungarikum - egy nap alatt két vitanapot is tartanak. Előbb szocialista képviselők indítványára a kormány egy évét értékelik, majd fideszesek kezdeményezésére az őszödi beszéd óta eltelt egy évet. Mintha a kettő nem ugyanaz lenne. Ám legyen. A különlegesség csak annyi lesz, hogy várhatóan a leginkább érintett, vagyis a miniszterelnök is kifejti majd álláspontját a vitában. És akkor az ellenzékiek persze majd újra kivonulnak, hiszen Gyurcsány Ferenc előre bejelentett felszólalásáról van szó. Őt pedig meg nem hallgatják, már csak azért sem, mert pontosan azt gondolják róla, amit Semjén képviselő oly plasztikusan kifejtett. Vagyis előfordulhat, hogy a maguk kezdeményezte vitanapról időlegesen testületileg kivonulnak.
Bizony nem könnyű elviselni az állandó kudarcokat. És a strigulák egyre gyűlnek ebben a rovatban. Két választási vereség, kvázi puccskísérletek és lemondatási ultimátumok csődje, miközben - ellenzéki szemszögből - a hatalom bitorlói még mindig bitorolnak. Nem is csoda, hogy dühüket a parlamenten -áttétetelesen választóikon - töltik ki. A kivonulással. A vezérük szerint nem is létező demokrácia legnagyobb dicsőségére.
Sebes György
Forrás:Népszava online