Komoly elismerésben részesült Magyarország romastratégiája

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma üdvözli a Bizottság közleményének megjelenését, s fontos lépésnek tartja azt az európai stratégia céljainak megvalósítása felé. Örvendetes, hogy a bizottság figyelembe vette a közlemény elkészítésénél hazánk azon javaslatát, amely az országonkénti külön értékelést szorgalmazta.

A Bizottság által készített elemzés is alátámasztja azt a tényt, hogy hazánk élen jár az integrációban és a kettős mércét alkalmazó hazai és európai véleményformálók álláspontja számos esetben pusztán a negatív hangulatkeltést szolgálja.

Vitathatatlan, hogy az uniós keretstratégiához történt hozzájárulásunk a magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, elfogadtatása EU-elnökségünk egyik fő prioritása volt. Közleményével a Bizottság elismerte, hogy a szegénység nem kizárólagosan roma ügy, hanem össz-társadalmi probléma. S mint ahogy az integrált oktatás és iskolai szegregáció tárgyában is rámutat a Bizottság a Stratégia látszólag kevésbé fókuszált területeire, hangsúlyoznunk kell, hogy a társadalmi párbeszédben és a komplex programok végrehajtásában is nyomatékosítjuk azokat az elveket, amelyek szövegszerű hiánya kritikára adhat okot.

A keretstratégiában meghatározottak alapján készítette el minden tagország saját nemzeti stratégiáját, ami a korábbiakhoz képest jóval nagyobb mértékben segíti a rászorulókat és komolyan foglalkozik a romák integrációjának ügyével.

Nyilvánvaló, hogy a Stratégiával és a cselekvési tervvel nem oldódik meg egy csapásra az a súlyos válsághelyzet, amelyben vidéken élnek roma- és nem roma magyarok, de éppen ezért fontos eredménynek tartjuk, hogy az elmúlt két évben sikerült felhívni az Európai Unió figyelmét erre a súlyos problémára és a magyar tapasztalatokra is.

Hazánk továbbra is kész aktív szerepet játszani az európai romaintegráció sikeres megvalósításában, valamint a nyugat-balkáni országok számára nyújtott szakmai segítségben. Emellett folytatjuk nemzeti stratégiánk végrehajtását is a dokumentumban lefektetett intézkedési terv szerint.

Háttér:

A Bizottság közleményében kijelenti: a perifériára szorult rétegek helyzetének javítása elsősorban a tagállamok felelősségébe és hatáskörébe tartozik, így a romákat támogató fellépés is elsődlegesen és leginkább a tagállamok feladata. Országspecifikus értékelésében – ami a továbbiakban alapját is képezi a Bizottság és a tagállamok közti párbeszédnek – foglalkozik a négy kiemelt terület (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás) mellett strukturális követelményekkel is, mint a civil- és helyi hatósági együttműködéssel, továbbá a monitoring rendszer és a finanszírozás kérdésével.

A közleményből egyértelművé válik az irány: az uniós keretrendszer alapján a tagállamoknak olyan célzott megközelítést kell alkalmazniuk, amely összhangban áll a romák társadalmi befogadásának közös alapelveivel, egyúttal biztosítaniuk kell a nemzeti romaintegrációs stratégia elveinek becsatornázását az Európa 2020 stratégia nemzeti reformprogramjába – ebben Magyarország a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában foglaltak alapján élen jár.

A közlemény szerint – a tagállamok számára biztosított – a társadalmi integrációt célzó, összesen 26,5 milliárd eurós uniós forrás elosztása mérsékelten sikeres, az országok az összegből túl keveset fordítanak a hátrányos helyzetű roma közösségekre. Bár hazánkat konkrétan nem illette kritikával a közlemény, a hatékony forrásfelhasználást Magyarország az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó, uniós forráselosztást felügyelő miniszteri biztos kinevezésével kívánja a jövőben biztosítani.

Magyarország esetében a Bizottság méltatta a koragyermekkori nevelés területén tett intézkedéseket (kötelező óvodáztatás 3 éves kortól), az úgynevezett „második esély” iskolákat.

A foglalkoztatás tekintetében hazánk kapcsán értékelte a nyitást a szociális gazdaság felé, méltatta a nyitott és legális munkaerőpiac, illetve a mezőgazdasági ágazatban történő elhelyezkedés lehetőségeinek megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket, valamint elismerően szólt a leghátrányosabb helyzetűek közfoglalkoztatásban történő alkalmazásáról.

Az egészségügyet tárgyaló részben kiemelte a hátrányos helyzetű területekre vonatkozó célzott beavatkozásokat, amelyekben a nem roma lakosság is részesül. Aláhúzta a roma nőkre és gyerekekre irányuló egészségügyi programok fontosságát és a civil szféra aktív bevonását a programok végrehajtásába. A lakhatás terén az értékelés különösen pozitív elemként említi a szegregált környezetben élők helyzetének javítását célzó komplex programot, mindemellett kiemeli a szociális lakhatás jelentőségét.

A közlemény kiemeli még a magyar Stratégia társadalmi egyeztetési folyamatát és elismeri a civil szervezetekkel történő együttműködés sikerességét.

Az értékelés a Stratégia hiányosságaként említi a részletesen kidolgozott monitoring és értékelési rendszert, amely a Stratégia kormányzati intézkedési terve alapján szakmai és civil konzultációt követően ebben az évben készül el.

Ezeken túl a Bizottság két konkrét, hazánkban elindított programot is kiemelt jó gyakorlatként a tagállamok számára.

A közlemény említi, hogy Magyarország az Európai Szociális Alap segítségével célzottan roma nőket kíván képzéshez juttatni, „segítve őket a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálatoknál szerezhető, illetve családsegítő szociális munkásként, közösségfejlesztőként, állásközvetítőként és egészségügyi közvetítőként szükséges gyakorlat megszerzésében.”

A Bizottság így folytatja: „Magyarországon – a szegregált lakókörnyezetben élők társadalmi integrációját elősegítendő – ESZA- és ERFA-források felhasználásával a szociális, közösségi, oktatási, egészségügyi, foglalkoztatási és lakhatási feltételek javítását célzó integrált programokat hajtanak végre. Az érintett közösségek lakói számára nemcsak higiéniai és egyéb szolgáltatásokat nyújtó közösségi központokat létesítenek, hanem lakhatási gondjaikra is próbálnak megoldást találni, például szociális lakáshoz jutás biztosításával.”

(Emberi Erőforrások Minisztériuma - Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság, Sajtóiroda)