Oroszország egyetlen tollvonással vette vissza a Krímet - írja címoldalán a Financial Times (FT) Europe szerdai száma.
Szerkesztőségi cikkében a tekintélyes brit gazdasági, politikai lap európai kiadása arra az álláspontra helyezkedik, hogy Európának egységbe kell forrnia, és közös választ kell adnia a Krím orosz annektálására, ha ugyanis ez elmarad, Moszkva feljogosítva érzi majd magát a további expanzióra.
Az újság szerint Európa eddig a vártnál határozottabban lépett fel, a gazdasági érdekek mentén azonban látható a megosztottság a tagállamok között, és a csütörtökön kezdődő csúcson ennek a látszatával is le kell számolni. A Financial Times szerint feltétlenül bővíteni kell a hétfőn összeállított listát azokról, akiket az EU beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújt, Vlagyimir Putyinhoz közelebb állókat is szankciókkal kell sújtani, másrészt konkrétabban meg kell fogalmazni, hogy Oroszország milyen konkrét mélyreható és széles körű gazdasági és kereskedelmi szankciókra számíthat harmadik lépésként, ha folytatja az agressziót.
Az FT európai mutációja szerint a tagállamok vezetőinek abban is meg kell állapodniuk, hogyan osszák el azokat a terheket, amelyeket ezek a szankciók számukra jelenthetnek. Londonnak bele kell törődnie a City-re váró következményekkel, Olaszországnak és Németországnak fel kell készülnie az orosz energiaszállítások esetleges korlátozására, Franciaországnak pedig fel kell függesztenie a hadihajók leszállítását - említ példákat a cikk.
"Putyin elnök tetteivel véget vetett több mint 20 év nehézkes együttműködésének a Nyugat és Oroszország között. Európa nem válaszolhat az agresszióra pusztán szimbolikus lépésekkel. Hiteles cselekvésre van szükség" - szögezi le a lap.
A La Libre Belgique, Belgium második legjelentősebb példányszámú francia nyelvű napilapja "Anschluss" címmel ír arról, hogy Moszkva annektálta a Krímet, ahhoz hasonlítva a történteket, mint amikor a náci Németország a második világháború előtt annektálta Ausztria egészét. A lap megállapítja, hogy Ukrajna végleg elveszítette a Krímet.
A lap egy moszkvai szakértőt is megszólaltat. Alekszej Malasenko véleménye az, hogy Putyin abban a tudatban van, hogy Európa soha sem fog vele szemben túl messzire merészkedni, már csak az orosz gáztól való függés miatt sem, pozícióit középtávon ugyanakkor gyengíti, hogy a nyugati országok fokozzák majd erőfeszítéseiket, hogy a lehető legnagyobb mértékben függetlenedjenek az orosz gázellátástól. A szakértő a moszkvai vezetésnek arra a motivációjára is rávilágít, hogy az a választói réteg, amely Putyint és körét a hatalomba juttatta és ott tartja, egyáltalán nem tekinti sem célnak, sem értéknek Oroszország és a Nyugat közeledését, és bár a középosztály retteg attól, hogy újra leereszkedik a vasfüggöny, ők nem képviselnek kellő politikai erőt.
A jövőt illetően Malasenko arra a megállapításra jut, hogy Oroszország jelenlegi vezetése nyilvánvalóan elveszítette a legtöbb ország bizalmát, és bár a kapcsolatok idővel rendeződhetnek, Oroszország, ha nem is szigetelődik el, magára marad, mert mostantól mindenki tartani fogja a két lépés távolságot.
A francia Le Figaro szerint "a Kreml ura stratégiából leckét adott a világnak". Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök belpolitikai téren összefogta a közvéleményt, a szankciók megerősítésén gondolkodó európai és amerikai ellenfeleivel szemben is előnyt szerzett. A konzervatív lap szerint "a nyugati országok apró szankciói teljesen hidegen hagyják az orosz elnököt", s tartani lehet arról, hogy nem fog megelégedni az annektált területtel. A szerkesztőségi írás ugyanakkor úgy véli, hogy "Putyin megnyerte az első meccset, de potenciálisan nagyon sokat veszíthet hosszú távon egy hidegháborúval, amely legyengítené az orosz gazdaságot". "És véletlenül szívességet is tett az európaiaknak, akik végre megértették: az az érdekük, hogy csökkentsék az energetikai függőségüket Oroszországtól" - írta a Le Figaro.
A balliberális Le Monde szerint Európa hibát követett el a mozdulatlanságával, s egy erős Oroszországgal szemben erőtlen maradt. "Európa azt bizonygatja, hogy meg akarta őrizni a párbeszéd lehetőségét Moszkvával Ukrajna jövőjéről. Ezzel azt kockáztatja, hogy a Kreml a reakció puhányságát a gyengeség jeleként érzékeli, s ezzel az ukrán szomszéd további szétdarabolására ösztönzi Putyint" - írta a Le Monde.
A Les Echos szerint "a politikai párbeszéd lehetősége még mindig fennáll, mivel Európa ügyelt arra, hogy ne zárja be teljesen az ajtót". A vezető gazdasági lap arra hívta fel a figyelmet, hogy "Oroszország már nem a régi szovjet nagyhatalom". A globalizációnak nem lett teljesen a részese, így nemcsak az Egyesült Államokkal vagy Kínával, hanem Európával sem tud rivalizálni. Oroszország, amely a gázbevételeitől, s az energiaárak nemzetközi alakulásától függ, gazdaságilag sérülékeny - írta a les Echos