A demokrácia papírvékony látszata mögött tekintélyelvű rendszer épül ki újra Magyarországon, Európa szívében, ami szélesebb körben is elterjedhet, ha folytatódik a jelenlegi gazdasági válság - írja a New York Timesban megjelent kommentárjában Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász.
Ideje nevén nevezni a jelenlegi gazdasági helyzetet: ez válság, igaz, nem a nagy gazdasági világválság teljes megismétlődése - írja legfrissebb kommentárjában Paul Krugman a New York Times hasábjain. A Nobel-díjas közgazdász szerint a munkanélküliség Amerikában és Európában is katasztrofálisan magas, a politikai vezetők és intézmények egyre inkább hitelüket vesztik és a demokratikus értékek veszélybe kerültek.
"Ez utóbbival kapcsolatban nem csak rémeket látok" - írja Krugman, aki szerint nem szabad abba a hibába esni, hogy a múlt válságaihoz hasonlítgatjuk a politikai és gazdasági helyzetet és nyugtatgatjuk magunkat, hogy messze nem olyan rossz a szituáció. "Nincs rendben a magas munkanélküliség csak azért, mert nem érte el az 1933-as szinteket; és nem szabad figyelmen kívül hagyni a baljós trendeket, csak mert nem került a képbe egy Hitler" - teszi hozzá.
Az euró válsága "megöli az európai álmot", a nemzeteket öszekötni hivatott közös pénz keserűséget teremtett. A növekedést serkentő lépések nélküli, minden eddiginél erősebb megszorítások iránti igények kettős kárt okoztak. Elbuktak gazdaságpolitikaként, mert úgy növelték a munkanélküliséget, hogy nem erősítették a helyreállítás iránti bizalmat és ma már valószínűnek látszik egy egész Európát átfogó recesszió, még akkor is, ha a pénzügyi válság veszélyét meg is fékezték. Emellett roppant dühöt keltettek az emberek körében, sokan - jogosan vagy jogtalanul (vagy egy kicsit mindkettő) - a német hatalom vaskezű gyakorlása miatt elégedetlenek - teszi hozzá Krugman.
"Senki, aki ismeri az európai történelmet, nem mehet el borzongás nélkül az ellenségesség e újjáéledése mellett. És még ennél rosszabb dolgok is történhetnek" - írja Krugman, aki ezután a szélsőséges európai csoportok előretörésére osztrák és finn példákat hoz. "És ezek még azok a gazdag országok, amelyek gazdasága még aránylag jól tartja magát".
"A dolgok azonban még baljósabbnak tűnnek Kelet-Közép-Európa szegényebb államaiban" - teszi hozzá. A demokrácia iránti bizalom ott esett leginkább, ahol a legnagyobb volt a gazdasági visszaesés - írja a szakértő az EBRD nemrégiben a demokráciába vetett bizalom új EU-tagállamokban tapasztalható csökkenéséről megjelent jelentését értékelve.
Egy országban pedig a demokratikus intézményeket is aláássák - írja ezután Magyarországról a Nobel-díjas közgazdász. Kiemelki a Jobbikot, mint "az 1930-as évekből származó rémálmot", amely romaellenes, antiszemita és még paramilitáris szárnya is van.
"De a közvetlen veszélyt a Fidesz, a jobbközép kormánypárt jelenti" - teszi hozzá. Felidézi, hogy a Fidesz tavaly túlnyomó többséget szerzett a parlamentben, "részben a gazdasági indokok miatt". Bár Magyarországon még nem használják az eurót, az ország mégis megsínylette a válságot a nagymértékű devizahitelezés miatt, és "ezen kívül, legyünk őszinték, a korábban kormányon lévő liberális és balos kormányok rossz gazdálkodása és korrupciója miatt". Most a Fidesz, amely nemrégiben a pártszavazatokkal vert át egy új alkotmányt, arra törekszik, hogy állandó hatalmat alakítson ki.
Ennek részleteiről Krugman a Princeton egyetem egyik jogász szakértőjét, Kim Lane Scheppelét idézi, aki szerint a Fidesz egymást átfedő intézkedésekkel nyomja el az ellenzéket. A tervezett választójogi törvény szerinte olyan választókörzeteket rajznolna meg, amely szinte lehetetlenné tenné más pártoknak a kormányalakítást, ezen kívül sérült a bírói függetlenség, a bíróságokat megtöltötték a párthoz hű emberekkel, az állami médiából pártszerveket alkottak, megleckéztették a független médiát és kriminalizálnák a legnagyobb baloldali pártot.
Folytatás: