A nemzetközi média kedden is nagy terjedelemben foglalkozott a vasárnapi magyarországi kvótareferendummal.
A Die Welt című konzervatív lap Magyarországtól Kolumbiáig címmel közölte Michael Stürmer kommentárját, aki kiemelte: a többség biztosnak tűnik, "már csak a szavazó hiányzik", aki azonban hajlamos arra, hogy "időnként rossz tréfát" űzzön a népszavazások kezdeményezőivel. Így járt Orbán Viktor is, és Kolumbia a polgárháború befejezését rögzítő szerződésről kötött népszavazással. A szerző hangsúlyozta: szerencsejátékot folytat, aki népszavazással igyekszik megválaszolni összetett kérdéseket. A Brexit is "szomorú példa" arra, hogy milyen "kisiklásokra" képes a bázisdemokrácia.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap Orbán veresége címmel közölte Stephan Löwenstein kommentárját, aki kiemelte: "már azon a hangerőn is, amellyel Orbán Viktor kormányfő az állítólagos sikert ünnepelte, le lehet mérni, mennyire súlyosan érinti a kudarc".
A FAZ szerzője hangsúlyozta: a polgárok észrevették, hogy nem fontos döntésről van szó, kelletlenek voltak, és "nem hittek a propagandagépezetnek". Ez az igazi vereség Orbánnak, nem a szavazás érvénytelensége, azonban a történteknek az Orbánhoz hasonlóan hangosan hurrázó balközép ellenzék számára is van üzenete, méghozzá az, hogy a referendum "Orbán veresége, és nem az ő győzelmük".
A Süddeutsche Zeitung című liberális lap A főnök mondja meg, hogy mi a demokrácia címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, aki kiemelte: Orbán Viktornak nem vereség az érvénytelen népszavazás, és "korán örül", aki azt gondolja, hogy a Fidesznek és "hatalmas vezetőjének" nehezebb lesz az iszlám- és idegenellenes politika képviselete.
Orbánnak a nemmel szavazók "szinte már sztálinista" mértékű, 98 százalékos aránya számít, ami több szavazót jelent, mint amennyinek a támogatását a Fidesz elnyerte az előző országgyűlési választáson. Az ellenzéknek pedig még nehezebb lesz elérnie, hogy komolyan vegyék, hiszen a népszavazás megmutatta, hogy a kormány egy vereséget is győzelemként tud értelmezni.
A kormányfő már be is jelentette "következő támadását", amely Brüsszel és a lisszaboni szerződés ellen irányul, és a visegrádi országok mellett talán már az osztrák kormány egy részének támogatására is számíthat, így "forró ősz" következik a politikában - írta a lap.
A Handelsblatt című üzleti lap Blamázs következményekkel címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar kommentárját, aki kiemelte, hogy "Magyarország tekintélyelvű demokráciájában" eddig elképzelhetetlen volt, hogy egy "irányított népszavazás" kudarcba fullad.
Orbán Viktor belpolitikailag könnyen kiheveri a "blamázst", viszont az uniós színtéren meggyengíti a "gulyáspopulizmus" veresége - tette hozzá.
Megjegyezte: a referendum azt jelzi, hogy a magyarok mégsem tekintik Brüsszelt "a gonosz fészkének", és nyilvánvalóan jobban idegesíti őket a Fidesz körüli "korrupt urambátyám-vircsaft". Hangsúlyozta: "az Európa-ellenes populizmus" feletti "nem remélt győzelemből" azt a tanulságot érdemes levonni, hogy uniós szempontból sokkal okosabb feladni a menekültek elosztására kidolgozott tervet, és egyetértésen alapuló, alternatív megoldásokat kidolgozni.
A Spiegel Online hírportál Orbán felsülése, Orbán esélye címmel közölte Keno Verseck kommentárját, aki szerint a kudarc ugyan kemény csapás a kormányfőnek, de belpolitikailag mégis hasznot húzhat belőle. Kiemelte, hogy a kormányfő a saját hibájából az utóbbi évek "legérzékenyebb politikai vereségét" szenvedte el, de a 3,2 millió nem szavazat azt jelenti, hogy a Fidesz törzsszavazóinál egymillióval nagyobb tömeget mozgósított.
Ugyanakkor Európa-politikai szándékait tekintve a kvótareferendum súlyos csapás Orbán Viktornak, hiszen nyilvánosan kifejezte azt a kívánságát, hogy más uniós tagországok kövessék a magyar példát, és tartsanak hasonló népszavazást, és a vasárnapi kudarc nyomán valószínűtlenné vált e kívánság teljesülése.
A magyar választók vasárnap nem Brüsszelnek küldtek üzenetet, hanem Orbán Viktornak - írta kommentárjában a Pravda című független pozsonyi újság. A szlovák lap szerint a "felesleges referendum" tanulságos epizód lehet az "orbáni illiberális demokráciából" a régió azon más politikusainak, akik túlértékelik saját propagandájuk választóikra gyakorolt hatását.
A népszavazás egyetlen jó híre, hogy megmutatta a kormánypárt és maga Orbán Viktor "lehetőségeinek" határait - írta a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
"Orbán azzal, hogy nem szerzett valóban masszív támogatást, nem lehet európai vezetője a konzervatív populista jobboldalnak, amely a bevándorlóktól való félelmet saját pozícióinak erősítésére használja fel. Otthon még koronázatlan király, de külföldön hírneve csorbát szenvedett" - olvasható a kommentárban.
A szerző, Martin Ehl szerint "nyilvánvaló, hogy az új közép-európai autoriter kormányzásnak is megvannak a maga határai".
A Mladá Fronta Dnes című liberális cseh lap elemzése szerint az alacsony részvétel "Orbán hazai vereségét jelenti". Bár Orbán ünnepel, a népszavazás érvénytelen, s ráadásul otthon és külföldön is könnyen ellene fordulhat.
Magyarország olyan időben készül megünnepelni az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, amikor az országban "nem virágzik, hanem kezd kiveszni" a demokrácia - állapítja meg egy másik jegyzetében a Mladá Fronta Dnes. A vasárnapi népszavazás "egy újabb törésvonal, amely megmutatta, hogy Orbán Viktor és pártja a Fidesz már nem hajlandóak tiszteletben tartani a demokratikus voksolás eredményét sem" - jegyzi meg a szerző, Lubos Palata.