Külföldi sajtó Magyarországról - brit lap Hóman Bálint tervezett szobráról, német lap a Fidesz kongresszusáról

Olvastuk - 2015-12-15

A tervezett Hóman Bálint-szobor körüli vitákról közöl elemzést budapesti tudósítója, Andrew Byrne tollából a Financial Times.

 A londoni gazdasági napilap online kiadásán megjelent írás szerint Hóman Bálint csodálói azt szeretnék, ha Hómanra az utókor olyan tanult politikusként emlékezne, aki a magyar törzsek Kárpát-medencei betelepülésének történetét tanulmányozta.

Kevésbé lelkesek azonban, amikor a hírhedt zsidótörvények előterjesztésében, a náci Németországgal fenntartott szoros szövetség előmozdításában, és végső soron több mint 500 ezer magyar zsidó deportálásában és megölésében játszott központi szerepéről van szó, pedig ezek az életrajzi tények állnak a vita középpontjában - fogalmaz a szerző.

    A tudósító idézete szerint Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester kijelentette, hogy a nemzetközi bírálatokat toleranciának álcázott politikai érdekek vezérlik.

    Az ügy félelmeket táplál az újjáéledő antiszemitizmussal kapcsolatban, egy olyan országban, ahol a Medián közvélemény-kutató felmérése alapján a lakosság 25 százaléka vall antiszemita nézeteket, 10 százalékponttal többen, mint 2009-ben - áll a Financial Times írásában.

    Az ilyen szintű intolerancia nem szokatlanul magas Közép- és Kelet-Európában, ám a magyarországi antiszemitizmus sajátossága, hogy mennyire elterjedt a politikai közbeszédben és a közösségi fórumokon - mondta a lapnak Kovács András, a Közép-Európai Egyetem professzora.

 

    A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a Fidesz kongresszusával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

    A FAZ +Mi nem akarjuk ezeket az embereket+ című írásában a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke "belpolitikailag" "biztosabban ül a nyeregben, mint eddig bármikor", holott egy éve még tízezrek tüntettek a tervezett internetadó ellen, korrupciós vádak miatt zuhant a párt népszerűsége és a Jobbik erősödött.

    Orbán a "fordulatot egyetlen témával érte el, a menekültek, vagy ahogy ő mondja, a migránsok" ügyével. A témát "ügyesen használta ki", "kétes kampányok" révén is, de opportunizmussal nem lehet vádolni; "magatartása megfelel meggyőződésének", és ezt a meggyőződést a magyar lakosság "erős háromnegyedje osztja", amit semmiféle kampánnyal nem lehetett volna elérni - fejtette ki.

    A kormány most már azt gondolja, hogy politikája a szomszédos országokban és az EU-ban is "teret hódít", hiszen sokhelyütt kerítéseket húznak fel és megtagadják a belépést ázsiai és afrikai emberektől, és ez nemcsak "politikai elégtételt", hanem "üzletet" is jelenthet - tette hozzá a tudósító.

    A szerző szerint a PiS lengyelországi választási győzelme révén a Fidesz "fontos szövetségest" szerzett a régióban, és a visegrádi négyek országcsoportot is "instrumentalizálni" lehet a "migránskérdésben".

    Ugyanakkor Brüsszel részéről ismét nyomás nehezedik Orbán Viktorra, és a legfontosabb EU-partnerhez, Németországhoz fűződő viszony "egyre inkább megviseltnek" tűnik - írta a FAZ szerzője.