A magyar-orosz megállapodásról írt a Financial Times című brit üzleti lap, a baloldali ellenéki összefogásról a Der Standard című osztrák újság, az osztrák bankok kelet-európai helyzetéről az ugyancsak osztrák Wirtschaftsblatt, míg a Süddeutsche Zeitung című müncheni újság a német megszállásról szóló emlékműről írt szerdán.
Oroszország hitellel igyekszik megnyerni Magyarországot - írja szerdai számában a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban Financial Times európai kiadása.
A lap szerint ez újabb lépés azok sorozatában, amelyekkel Moszkva arra törekszik, hogy visszaszerezze befolyását Kelet-Európában, miután Ukrajnának 15 milliárd dolláros hitelt és gázárcsökkentést ajánlott, és Minszknek is kétmilliárdos kölcsönt kínált fel.
Az FT úgy értékeli, hogy a magyar-orosz alku részét képezi Orbán Viktor és a Fidesz teljes fordulatának, hiszen ellenzékből még élesen bírálták a korábbi szocialista kormányokat, amiért nem voltak képesek megszüntetni Magyarország függését az orosz energiától. A paksi bővítésről született megállapodás a lap szerint illeszkedik Moszkva terveibe, miszerint a Roszatomból olyan állami mamutvállalatot akar csinálni az atomenergia terén, amilyen a Gazprom a földgázpiacon.
"A nukleáris üzlet azt jelenti, hogy Magyarország energiaszükségletének túlnyomó többségét az elkövetkező években is Oroszország elégítheti ki" - írta az FT.
A megállapodás Paksról ugyanakkor elemzők szerint kedvező lehet Magyarország számára a földgáz hosszú távú árának kialkudásakor Moszkvával, ami a cikk szerint a rezsiköltségek további csökkentését teheti lehetővé, amit Orbán Viktor a tavaszi választások kampányának középpontjába állított - véli a lap.
A Der Standard című osztrák napilap a baloldali ellenzék összefogásáról közölt cikket, a Wirtschaftsblatt az osztrák bankok kelet-európai visszavonulását elemezte.
Úgy tűnik, a magyar ellenzék legfontosabb erői az utolsó pillanatban felfogták a helyzet komolyságát - olvasható a vezető osztrák liberális napilap internetes kiadásában. A Der Standard meglátása szerint Bajnai Gordon "egy ügyes, államférfiúi lépéssel", a miniszterelnök-jelöltségről való lemondásával szabaddá tette az utat az ellenzéki összefogás kiszélesítése előtt. Az elmúlt években"politikai értelemben többször is halottnak" nyilvánított Gyurcsány Ferenc számára a választási listán elfoglalt harmadik hely most újabb négy évre helyet biztosít neki a politikai porondon. A párt támogatottsági mutatója miatt "megkerülhetetlenné" vált DK-elnök előtt nyitva áll az ajtó, hogy tevékenyen részt vegyen az ellenzéki szövetség formálásában.
A lap elképzelhetőnek tartja, hogy a választók nehezen emésztik meg az ellenzék hirtelen irányváltását. Nagy kihívás elé állítja az ellenzéki összefogás résztvevőit a Standard szerint az is, hogy közös választási programjuknak gyorsan kell elnyernie a választók támogatását.
A lap szerint a választási szövetséggel "az utolsó szalmaszálba" kapaszkodnak az ellenzéki erők. Habár jelenleg semmi nem utal arra, hogy a kormánynak aggódnia kellene az újraválasztás miatt, 2006-ban Orbán Viktor elvesztette a választást Gyurcsány Ferenccel szemben, noha néhány hónappal a választás előtt a Fidesz toronymagas győzelmét jelezték a közvélemény-kutatások - jegyezte meg a Standard.
http://derstandard.at/1388650960185/Opposition-in-Ungarn-Zum-Wahlbuendnis-verdammt
Terjeszkedés helyett az osztrák bankok "csendes visszavonulása" zajlik Kelet-Európából - írta a Wirtschaftsblatt. Az osztrák gazdasági napilap rámutat, hogy a gazdasági válság után új stratégiát választottak az osztrák pénzintézetek: a mindenáron való terjeszkedés helyett meghatározott piacokra összpontosítanak. Példaként hozta, hogy a Bank Austria eladta kazahsztáni leányvállalatát, az Erste Bank az ukrajnait, és a Raiffeisen is vizsgálja az ukrán leányvállalatra tett ajánlatokat. Az Ausztriával szomszédos Magyarországról való kivonulás mindenesetre "új dimenziót" jelentene, nem csak azért, mert Magyarország EU-tag, hanem azért is, mert a bankok egykori "keleti stratégiájának" egyik kulcspiaca. "A csendes kivonulás ezzel nagyon gyorsan hangossá válna" - írta a lap.
http://wirtschaftsblatt.at/home/meinung/kommentare/1546092/Der-leise-Ruckzug-aus-Osteuropa?_vl_backlink=/home/index.do
A Süddeutsche Zeitung német liberális lap a Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára a Szabadság téren felállítani tervezett emlékmű körüli vitáról közölt cikket szerdán.
A Szinte bajtársként című írás szerzője, Cathrin Kahlweit kiemelte, hogy ismét nagy hevességgel zajlik az "elkeseredett vita" arról, hogy az ország milyen szerepet játszott a nácizmus idején. A vitát a szerző szerint "a jobboldaliak történelempolitikája" okozza, amely "a nemzetet a nagy-magyarországi hagyományba állítva" értelmezi, és nem vesz tudomást a náci megszállás és az első szabadon választott kormány hivatalba lépése között eltelt évtizedekről.
Az emlékmű ellen "széles körű és hangos a tiltakozás: szocialisták, zsidó szervezetek, romák minősítik történelemhamisításnak az elképzelést" - tette hozzá. Az emlékmű-koncepció bírálói arra hivatkoznak, hogy Magyarország a nácik szövetségese volt, ennélfogva a megszállás nem is volt megszállás, a zsidók gettósítását és deportálását pedig lényegében a nácik magyar kiszolgálói bonyolították le - írta a szerző.
Hangsúlyozta: "Magyarország nem az első és nem az egyetlen állam, amely még a holokauszt után hetven évvel is nehezen kezeli történelmi örökségét", Orbán Viktor hivatalba lépése óta viszont "tovább mélyültek az árkok". A kormányfő bírálói szerint az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság ellen az utóbbi időszakban indított számos akció és kezdeményezés csupán "a Nyugatnak szóló műsor" - írja a szerző.