Külföldi sajtó Magyarországról - francia és olasz lap a közép-európai országok különállásáról

Olvastuk - 2016-04-21

- A kelet-közép-európai országok európai uniós befolyásának erősödéséről, illetve az unión belüli különállásáról cikkezett a francia Le Monde és az olasz La Stampa.

  A Le Monde A visegrádi négyek, avagy Közép-Európa emancipációja címmel közölt tudósítást.

A francia balliberális lap szerint bár a visegrádi négyek neve sokáig csak a szakértőknek mondott valamit, mára olyan politikai erővé vált Európában, amely látszólag egységes blokként a Brüsszelben uralkodó gondolkodás ellentétét jelenti, és befolyással bír az Európai Tanács üléseire.

    Miközben az Európai Unió egy példa nélküli, az alapjait is fenyegető, többdimenziós válsággal szembesül, a kelet-európai "euroszkeptikus blokk" megerősödése sokakban aggodalmat vált ki - hangsúlyozta a lap, amely Granasztói György volt brüsszeli nagykövetet idézve azt is kiemelte, hogy a politikai konstrukció valójában több évszázados múltra tekint vissza.

    A Le Monde szerint azonban a kelet-európai országok uniós és NATO- integrációjának felgyorsítására életre hívott együttműködés Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülésekor kapott új lendületet, s tavalyi győzelmük óta a lengyel konzervatívok külpolitikájában is prioritást élvez.  Idézik Kiszelly Zoltán politológust, aki szerint a visegrádi négyek elsődleges célja, hogy ellensúlyt képezzen a német befolyással szemben.

    A közös alkalmi és taktikai jellegű érdekek azonban a lap szerint nem tudják feledtetni az alapvető nézeteltéréseket, amelyek miatt a visegrádi négyek kapcsolatai törékeny alapokon nyugszanak, s lehetetlenné tesznek bármilyen hosszú távú stratégiai elképzelést. A lap szerint ugyanakkor bizonyos szempontból az európai erők kiegyenlítődéseként is értelmezhető a csoport megerősödése. A pillanatnyi összetartás viszont jobban elszigeteli ezeket az országokat, mintsem megerősíti őket, és felerősíti a régi és új Európa közötti félreértéseket - írta a Le Monde.

http://www.lemonde.fr/idees/article/2016/04/20/le-groupe-de-visegrad-ou-l-emancipation-de-l-europe-centrale_4905439_3232.html

    Helmuth Kohl és Orbán Viktor találkozója "arra kényszerít, hogy szembenézzünk a valósággal, az unióban számos Európa él nehezen együtt. Ha meg akarjuk menteni Európát, nem ringathatjuk magunkat egy egységes szemlélet illúziójában, amely nem létezik" - írta a La Stampa olasz napilap, a honlapjára szerdán felkerült cikkben.

    A Túl sok lelkület egyetlen kontinensen című véleménycikk szerzője Stefano Stefanini diplomata, Olaszország egykori állandó NATO-képviselője. A volt német kancellár és a magyar miniszterelnök megbeszélését kommentálva Stefanini kijelenti, "nem tudjuk, mit mondtak egymásnak Orbánnal; a német egység embere bizonyosan nem bátorította a magyar kormányfőt, hogy Brüsszellel szakítson. Megértést mutatni más történelmi, politikai és kulturális szemléletek iránt az európai egység fenntartásának kulcsa. Ez az igazi kihívás" - teszi hozzá.

    A korábban Moszkvában és Washingtonban is szolgáló olasz nagykövet úgy látja, az EU-val szembeni "populista, visszautasító" magatartás az egész kontinenst áthatja, Nagy-Britanniában éppúgy (jelen van), mint Németországban. "Ezzel párhuzamosan egy eltérő Kelet-Közép-Európa kitartóan védi azt a kulturális, vallási és etnikai egységességet, amely Nyugaton már a berlini fal leomlása előtt erejét veszítette".

    A szerző szerint "a vízválasztó mély. Orbán, Fico, Szydlo (a magyar, a szlovák és a lengyel miniszterelnök) ellenállása bármilyen javaslattal szemben, amely a szíriai menekültek elosztásával jár, szembemegy minden európai szolidaritási elvvel". Megjegyzi ugyanakkor, hogy Pozsony vagy Budapest utcáin ritkán lehet lefátyolozott arcot látni, ahogy az megszokott Brüsszelben vagy Madridban.

    "A kelet-európai országok teljesen jóhiszeműen aláírták a közös európai értékeket. Most felfedezik ennek kényelmetlen és idegen oldalát. A NATO biztosítás volt Oroszországgal szemben. A terrorizmussal és a kalifátussal szemben szkeptikussá teszi őket" - írja Stefanini, leszögezve, hogy "az EU-ban számos Európa él együtt. Ez különösebb nehézségek nélkül zajlik a boldog időkben, felszínre tör és súrlódásokat okoz  a migráció, a terrorizmus, az Oroszországgal való feszültség, a Földközi-tenger forrongása (...) tökéletes vihara közepette".