Külföldi sajtó Magyarországról - Lengyel és brit sajtó a magyar-lengyel kormányfői találkozóról

Olvastuk - 2018-01-04

Az európai uniós alapszerződés Varsó ellen elindított hetes cikkének fenyegetése kapcsán Magyarország kulcsszövetségesévé vált Lengyelországnak - állapítja meg Mateusz Morawiecki szerdai budapesti látogatásáról írott csütörtöki kommentárjában a Rzeczpospolita című lengyel napilap.

A jobbközép irányultságú, független napilap szerkesztője, Jedrzej Bielecki felidézte: Orbán Viktor megerősítette szerdán az uniós eljárás végén kiszabható szankcióknak - főként Lengyelország európai tanácsi szavazati joga felfüggesztésének - megvétózását. "Lengyelország védelmében eddig a tagállamok vezetői közül senki nem lépett fel ilyen határozottan" - mutatott rá.

A cikkben idézték ugyanakkor a Visegrad Insight agytröszt vezetőjét, Wojciech Przybylskit, aki szerint a magyar miniszterelnök még változtathat elhatározásán, "amennyiben Párizs és Berlin erős nyomást gyakorol rá".

A lap egyebek mellett kiemeli: Morawiecki budapesti látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnök "az EU migrációs politikájának meglehetősen radikális vízióját mutatta be, amelynek szerinte idén le kell győznie a kvóta koncepcióját".

A kommentár szerint Lengyelország és Magyarország szorosan együttműködhet a regionális infrastrukturális fejlesztések, valamint a 2020 utáni uniós költségvetésben rögzítendő kohéziós alapok terén. Különbségeket a cikkíró mindenekelőtt a Moszkvához való viszonyban és az energiapolitkában lát, úgy vélekedve: Orbán Oroszország fő közép-európai partnerévé akar válni, miután a Varsó-Moszkva vonalon évek óta "alapvetően befagytak a diplomáciai kapcsolatok".

A wpolityce.pl című konzervatív hírportál szerkesztője, Jacek Karnowski szerint az, hogy Mateusz Morawiecki első kétoldalú külföldi látogatása Budapestre vezetett, kapcsolatban áll ugyan Varsó "uniós problémáival", de nem ez az összefüggés volt a leglényegesebb, hanem annak demonstrálása, hogy a lengyel külpolitika, ha "tartalmaz is új hangszíneket", továbbra is Beata Szydlo előző kormányfő kabinetjének irányvonalához igazodik.

Orbán Viktor csütörtöki nyilatkozatát értékelve a cikkszerző úgy vélte: a magyar miniszterelnök "nagyon tapasztalt politikus, szinte már +öreg róka+, magabiztos, laza". Ennek kapcsán kiemelte: Ausztria esetleges V4-csatlakozását illetően Orbán aláhúzta, hogy először mélyebben tanulmányozni kell az osztrák politikai változásokat. "Vagyis: Budapest nem adja magát ingyen. Ha Bécs térségünk társszereplője akar lenni, tegye ezt komolyan, kölcsönösségi alapon, ne kezeljen bennünket eszközszerűen" - értelmezte a magyar magatartást Karnowski.

Jó lenne, ha az új lengyel és magyar kormányfők első külföldi útja rendszeresen Budapestre, illetve Varsóba vezetne, hiszen a két nemzet közötti rokonszenvnek jelentősége van "a német és az orosz világ közötti térségben"- írta a lengyel hírportál kommentátora.

Magyarország és Lengyelország EU-politikájáról közöl elemzést a csütörtöki Financial Times. Az írás, amelyet Andrew Byrne budapesti, Michael Peel brüsszeli és Tobias Buck berlini tudósító jegyez, megállapítja: Magyarország és Lengyelország számos kérdésben fennálló nézeteltérése az EU-val jelenleg az unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás, különös tekintettel arra, hogy a burjánzó gazdasági növekedés ellenére az EU még mindig az elmúlt évtized gazdasági sokkjainak utóhatásaival küszködik.

Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Alapítvány European Policy Institute nevű, elsősorban uniós szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó intézetének vezetője a Financial Timesnak azt mondta: Magyarország és Lengyelország viszonyrendszere "példátlan próba" elé állítja az EU-t, mivel lehetőséget teremt más tagországok programjainak megtorpedózására olyan területeken, mint a migráció vagy a jogállamiság.

A Financial Times kommentárja szerint Magyarország és Lengyelország "keményvonalas tengelyt" hozott létre a visegrádi csoporton belül a bevándorlási politikában és az alkotmányos kérdésekben szerintük megnyilvánuló brüsszeli beavatkozás ellen. Ellentétek is vannak azonban közöttük, különösen az Oroszországhoz fűződő viszony kérdésében, és Brüsszel-ellenes retorikájuk idegességet keltett a V4-csoport másik két országában, Csehországban és Szlovákiában - vélekedtek a szerzők. https://www.ft.com/content/0f43470c-f09e-11e7-b220-857e26d1aca4