A Der Tagesspiegel című német liberális lap Jan-Werner Müller eszmetörténésznek, az amerikai Princeton egyetem kutatójának a magyar kormány tevékenységét elemző tanulmányáról közölt cikket. Florian Hartleb, a berlini lap szerzője az Ahol Európa véget ér - Magyarország, Brüsszel és a liberális demokrácia sorsa című német nyelvű, a tekintélyes Suhrkamp kiadó digitális könyvsorozatában megjelent munkáról közölt recenziójában kiemelte, hogy az euróövezeti válság egyre inkább arról szól, hogy miként kellene alakítani az EU és a nemzetállamok viszonyát.
Kifejtette: Orbán Viktor ebben a vitában a nemzetállamok erősítésének pártján áll, "a nacionalista kártyát játssza ki", és Brüsszelt "új Moszkvának" nevezve az EU-t az ellenség szerepébe állítja.
A Der Tagesspiegel online kiadásában megjelent írás szerzője hangsúlyozta: a kormány tevékenységére vonatkozó valamennyi jogos bírálat mellett azt is figyelembe kell venni, hogy 2010-ben "politikai újrakezdésre" volt szükség, és ennek eredményéről egyelőre nem lehet végleges értékelést adni.
http://www.tagesspiegel.de/kultur/lesestoff-lesestoff/8937178.html
"A férfi, aki Orbán népszerűségi csúcson maradásáért felelős" cím alatt Fodor Csabával, a Nézőpont Intézet igazgatójával közöl kommentáló elemekkel teletűzdelt beszélgetést a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap.
"Orbán Viktor és pártjának népszerűsége a Fidesz három és fél éves kormányzása után sem csökken. Ennek oka nemcsak az aránylag sikeres gazdaságpolitika, amelyet a Fidesz az ország csődtől való megmentéseként mutat be, hanem az az intellektuális háttér is, amelyet a Fidesz éveken át kiépített" - írja Lubos Palata, a magyar ügyekkel gyakran foglalkozó újságíró.
A szerző szerint a Fidesz azért hozta létre a saját újságjait és intézeteit, mert korábban a lapok és a politikai elemző központok általában a liberálisok kezében voltak, akik a baloldalt támogatták.
Ha a Fidesz nem akart csak kritikát olvasni magáról, létre kellett hoznia saját lapjait és intézményeit - jegyzi meg Palata. Ezen igyekezet eredménye a Nézőpont Intézet, amely "kormánypárti és jobboldali", a Magyar Hírlap a Fidesz "pártlapja", az "egykoron" közszolgálati televízió pedig "ma gyakorlatilag állami, időnként párttelevízióvá lett".