- A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a Magyar-Német Fórummal, az ugyancsak konzervatív Die Welt Soros Györggyel kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal, a Die Welt és a liberális Süddeutsche Zeitung pedig a budapesti Kína-KKE csúcstalálkozóról is közölt írást keddi számában.
A FAZ Kötelező program felemelt mutatóujjal címmel közölte Stephan Löwenstein írását a 27 éve alapított Magyar-Német Fórumról, amelynek éves tanácskozása az idén elmaradt. A szerző kiemelte: magyar részről azt mondják, egyre erősödött a "frusztráció" amiatt, hogy a német fél csupán a magyarok "nyilvános leteremtésére" használta a fórumot az elmúlt években. Azt viszont mindkét fél vitatja, hogy magyar kezdeményezésre maradt volna el a tanácskozás, és azt is, hogy a fórum "halott" volna. Budapesten és Berlinben is azt állítják, hogy a német kormány az országos választásokra tekintettel a tanácskozás elhalasztását kérte.
Azonban nemigen valószínű, hogy a német választások miatt maradt el a fórum az idén, inkább arról lehet szó, hogy a rendezvény elmaradását "ébresztőnek" szánta a német fél - vélekedett a FAZ szerzője. Hozzátette: jövőre meg akarják tartani a tanácskozást, amivel kapcsolatban az lesz majd a "kihívás, hogy ne jelentéktelen kötelező program" legyen, és a német fél ne kioktató módon, "felemelt mutatóujjal" vegyen részt rajta.
A Die Welt Orbán Viktor erőlteti Soros-ellenes tervét címmel közölte Nando Sommerfeldt és Holger Zschäpitz cikkét, amely szerint Soros György "vitatott személyiség", mert milliárdjai nagy részét ugyan a szabadságért és a globalizációért kiálló politikai szervezetekre fordítja, de "aktívan beavatkozik az amerikai választási küzdelembe" és olyan kutatóintézeteket támogat, amelyek feladata a közgazdaságtudomány újradefiniálása. "Senki sem tudja pontosan, hová áramlanak milliárdjai, és még kevésbé tudható, hogy a filantróp és spekulánsmester miként tett szert vagyonára a pénzügyi piacokon".
Kiemelték: "a hatalomnak és a milliárdos nagyságrendű spekulációknak ez a keveréke tökéletes támadási felületté teszi" Soros Györgyöt "összeseküvés-elméletek hívői, és egyre inkább sok politikus számára is, akik nem értenek egyet a Soros által elképzelt nyitott világrenddel".
Az viszont új, hogy "politikusok összeesküvés-elméletek hívőivel lépnek szövetségre, legalábbis az érvek szintjén" - fejtették ki, hozzátéve, hogy a Fidesz szétoszt 5000 példányt egy "német összeesküvés-elmélet-hívő és ufológus", Andreas von Rétyi Soros Györgyről szóló könyvéből.
https://www.welt.de/finanzen/article171004307/Orban-forciert-Verschwoerungs-Kampagne-gegen-Soros.html
A Die Welt a Kína-KKE csúcstalálkozóról Veszélyes oldalszárny címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző kiemelte: "Orbán Viktor felfogni is alig bírja, mekkora szerencse érte", hiszen "kiterítette a vörös szőnyeget a kínaiaknak Budapesten", és cserébe "sokkal többet kap, mint egy vastag befektetési csomag"; a kínaiak politikai segítséget jelentenek a kelet-európaiaknak egy olyan időszakban, amelyben egyre erősödik az "elidegenedés Brüsszeltől".
"Micsoda szívesen látott változatosságot kínálnak a pekingi pénzes bőröndök, szemben az állandóan morgó európaiakkal, akik folyton a jogállamiság és az emberi jogok betartását követelik Budapesttől" - írta a Die Welt szerzője. Hangsúlyozta, hogy rövidesen veszélyes helyzet állhat elő, ha az európaiak nem lépnek fel időben Kína kelet-európai törekvéseivel szemben, mert Peking tovább erősítheti az EU megosztottságát.
Peking az "oszd meg és uralkodj" stratégiáját követi, "pénzügyi támogatással közvetett befolyást vásárol az európai politikában", hiszen ha "Orbán és társai függővé válnak a népi köztársaság hiteleitől", a "kínai érdekek védelmében" tevékenykednek majd, ezért "legfőbb ideje, hogy az EU egységesen lépjen fel az egyre öntudatosabb Kínával szemben" - olvasható a kommentárban.
A Süddeutsche Zeitung Sok befolyás kevés pénzért címmel közölte Florian Hassel írását, aki kifejtette, hogy "szerény valóság húzódik meg a csúcstalálkozó retorikája mögött", ugyanis az eredmények rendre elmaradnak a kitűzött céloktól, a 16 ország és Kína éves kereskedelmi forgalma 58 milliárd dollár, szemben a tervezett 100 milliárddal.
Hozzátette: Pekingnek Afrika és Dél-Amerika mellett a kelet-közép-európai térségben is az a módszere, hogy stratégiai jelentőségű létesítményeket építését finanszírozza hitelekkel, ami kockázatos az így eladósodó országok számára.
Pekingnek a viszonylag csekély beruházások is "kifizetődőek politikailag", a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű nemzetközi elemző intézet szerint ezt jelzi, hogy Görögország és Magyarország a kínai beruházások óta sokkal kevésbé hajlandó bírálni a kínai vezetést, mint korábban - írta a Süddeutsche Zeitung szerzője.