Felerősödtek a digitális pénzügyi támadások az utóbbi időben.
A csalók egyre inkább közvetlenül az ügyfeleket célozzák meg a pszichológiai manipuláció és a megtévesztés szándékával - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Kiemelte: az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése és a kiberkockázatok hatékony kezelése érdekében az MNB oktatási és kommunikációs kampányt indít partnereivel. Az együttműködésben részt vesz a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság.
A kifinomult technikák révén a pénzügyileg tudatosabb ügyfelek is áldozattá válhatnak - hívta fel a figyelmet.
A legelterjedtebb típus, hogy telefonon magánszemélyeket keresnek meg magukat banki alkalmazottnak kiadó csalók, gyakran gyanús utalásra vagy kártyás vásárlásra hivatkozva arra kérik az ügyfelet, hogy megtakarításait egy technikai számlára utalja át. Ha az ügyfél megadja az adatait, később már nehéz megtalálni az ellopott pénzeket, sokszor nemcsak a bankszámlát ürítik ki, hanem az ügyfél nevében személyi hitelt is felvesznek - ismertette.
A bűnözők gyakran az interneten termékeket eladókat magukat vevőnek kiadva környékezik meg; ilyenkor álcsomagküldő oldalra irányítják az árust, ahol megszerzik a banki azonosítókat. Kandrács Csaba hozzátette, hogy a cégek sincsenek biztonságban, esetükben a "számlaváltásos csalás" terjedt el, amikor a csaló az ügyfél nevében banki szolgáltató cseréjére hivatkozva új helyre kéri az utalást, gyakran sürgetve az átvert felet.
Az alelnök rávilágított arra, hogy ugyan a hazai pénzforgalmi rendszeren belül a visszaélések aránya elenyésző, bőven egy százalék alatti, a csalások növekedési trendje dinamikus: miközben a banki átutalásos visszaélések száma 2019-ben még száz darabot tett ki, 2020-ban több mint ezret, 2021-ben már 2500-at is meghaladó esetet regisztráltak.
A kártyás fizetéseknél 2020 első negyedévében 15 ezer, tavaly az utolsó negyedévben 20 ezer visszaélést regisztráltak - mondta, jelezve, hogy az ügyfélszolgálatukhoz beérkezett jelzések megháromszorozódtak.
A kibercsalások felerősödésében szerepet játszott, hogy a pandémia miatt nőtt a távmunkában dolgozók aránya, tíz-húsz évnyi ugrás következett be a digitalizációban, egyre többen intézik interneten a pénzügyeiket - hangsúlyozta. Ezen felül - folytatta - az orosz-ukrán háború hatására a gazdasági helyzet miatt egyre többen aktívan keresik a megfelelő pénzügyi megoldásokat legyen szó akár hitelről vagy megtakarításról.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy három éve foglalkoznak kiemelten az ügyfelek kiberbiztonságának erősítésével miután "a digitális ugrás" következtében jelentősen bővült az interneten banki ügyeiket intézők köre.
Fontosnak nevezte a fiatalok és az idősebbek oktatását, hiszen a csalók áldozataivá válók gyakran megtakarításaik egészét elvesztik.
Korábban a zsebtolvajokra kellett figyelni, ma már az adatok védelme is ugyanilyen fontos; a banki adatokat az egyénnek magának kell megvédenie - hangsúlyozta.
Csalásra utaló jel lehet, ha az ügyfelet sürgetik az ajánlattal, de az is, ha túlságosan jól járnánk az ügylettel; tipikus példa, ha valaki nem is lottózott, és megnyeri a főnyereményt - figyelmeztetett. Ha valaki azt gyanítja, hogy csalás áldozata lett, érdemes minél hamarabb jelezni azt a banknak - húzta alá.