Nem volt joga az egyszerűsített honosítási eljárás ügyében hozott döntéshez a monoki polgármesternek és képviselő-testületnek, hiszen a személyi és lakcímnyilvántartásról szóló 1992. évi törvény a jegyző felelősségébe utalja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköröket. - mondta el Wetzel Tamás a kettős állampolgársággal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.
Az adott település jegyzőjének a hatásköri kötelezettsége a lakcím valódiságának ellenőrzése. A személyi- és lakcímnyilvántartás egy alapnyilvántartás ezért nagyon fontos, hogy pontos adatokat tartalmazzon. A törvény kimondja, hogy a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy, vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ. Ezt a bejelentkezéskor és később is a jegyzőnek kell ellenőriznie. Így magától értetődő, hogy 20 ezer ember nem lakhat egy múzeumi célra használt emlékházban. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, az abba tett bejegyzés és az annak alapján kiadott kivonat, hatósági bizonyítvány és igazolvány közokiratnak minősül, így figyelemmel kell lenni a közokirat-hamisítás bűncselekményre vonatkozó rendelkezésekre is.
A monoki polgármester augusztus 20-án az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény életbelépésének napján közölte, hogy a település képviselő-testületének döntése alapján a kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be.