Németországban több lap az Európai Bíróság kvótaügyben hozott ítéletével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal pénteken.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Ajándék Orbánnak címmel közölte Stephan Löwenstein összeállítását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő "belpolitikailag profitál" a bírósági döntésből, amelyet minden fenyegetés ellenére nem akar elfogadni, míg az eljárás másik résztvevője, Szlovákia tárgyalásokban reménykedik.
Egy elemzőt idézve kifejtette: a Nyugat bírálatai ellenére felépített határkerítés Orbán kormányának "jelképe" lett, a "Brüsszel-ellenes retorika" pedig mozgósítja szavazótáborát, és az egész ügy révén "szabadságharcosként" tudja bemutatni magát a választók előtt. A többi között hozzátette: elsősorban belpolitikai célokat szolgálhat Orbán azon követelése is, hogy az Európai Bizottság járuljon hozzá a határvédelem költségeihez.
A konzervatív Die Welt Magyarország veresége Orbánnak győzelem címmel közölte Boris Kálnoky cikkét, aki kiemelte: a bírósági döntés a kormányfőnek "nagyon jól jön - kampánytémaként".
Hangsúlyozta: "már régen nem érvényes" Orbán kijelentése, miszerint elfogadja a menekültkvótákról szóló döntést, és "nem lenne meglepő", ha az ügyet egészen a 2018-as választásokig napirenden tartaná, mert a magyar társadalom nagy része elutasítja a muzulmánok bevándorlását, és a többség politikai oldalakat átívelően támogatja Orbán menekültpolitikáját.
Hozzátette: a magyar kormány attól tart, hogy a menekültkvóta ügye a német választások után rögtön napirendre kerül, és ez a közép-európaiak számára "igazi sorskérdés", méghozzá nemcsak a politikusok, hanem a választók szerint is, ugyanis "nem akarnak multikulturális társadalmakat", és az a véleményük, hogy "külföldiek Brüsszelből nem parancsolgathatnak a választók akaratával szemben". Amennyiben mégis ez történne, "még sokkal tovább mélyülne a szakadék Európában".
A liberális Süddeutsche Zeitung Törvényen kívül címmel közölte Heribert Prantl kommentárját, amely szerint Orbán reakciója a bírósági döntésre "halálos bűn, Európa-jogi bűncselekmény". A kormányfő jogsértéssel vádolja az Európai Bíróságot, ami "nem egyszerűen sértés, rágalom és jogi szentségtörés, nem csupán neveletlenség, hanem támadás az unió lényege ellen".
Az EU "jogközösség", az Európai Bíróság dolga pedig a jogszolgáltatás. Aki ezt nem veszi figyelembe, az önbíráskodást gyakorol, és ezzel "szakít a közösséggel, és törvényen kívül helyezi magát". Ezért "eljött az ideje az európai jogállamiság offenzív védelmének", ami azt jelenti, hogy meg kell indítani Magyarország ellen az uniós szavazati jog felfüggesztésére irányuló, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást.