Cégösszevonások, a mozgóbérrendszer újragondolása és ingatlaneladás is szerepel a debreceni önkormányzat tárházában, amellyel a hazai gazdasági válság helyi hatásait próbálja csökkenteni - tudtuk meg pénteki tájékoztatóján Kósa Lajos polgármestertől.
- Úgy kell gazdálkodni, konszolidálni, hogy közben ne éljük fel a jövőt. Nem vagyok híve annak, hogy berántjuk a motoros fűrészt, bekötjük a szemünket, és elkezdünk sarabolni - fogalmazott a városatya arra utalva, hogy a bajok kezelése az önkormányzattól és a cégeit működtető Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-től is nagyon felelősségteljes hozzáállást és lépéseket követel meg.
Kósa Lajos szerint a nemzetközi finanszírozási, majd gazdasági válság hazánkat az egyik legérzékenyebbként érintette, s ennek a kormány (és a szociálliberális elődje) a felelőse. Amíg ugyanis például 2002-ben határozott cél volt, hogy 2007-re be kell vezetni az eurót, addig napjainkra az ország Pakisztánnal áll egy szinten. Ennek következménye az IMF-hitel felvétele is.
- A válság az embereket és az önkormányzatokat is rendkívüli mértékben sújtja. Ezt tetézi, hogy ma a többletfeladatok ellenére is csak mintegy ötmillió forintnyi pluszt kap a város a központi költségvetésből az öt évvel ezelőttihez képest: 19 milliárd 147 millió forint helyett 19 milliárd 152 milliót. Kötelezők lettek olyan béremelések is, amelyekhez nem adott fedezetet az állam. A legtöbb önkormányzat ezek következtében mára eladósodott - hangsúlyozta a polgármester.
Debrecen képviselő-testülete februárban, a megyeszékhely idei büdzséjének elfogadásakor kijelentette - idézte föl Kósa Lajos -, hogy ez az utolsó békeév, s immár nagy átalakításokra lesz szükség. Jóllehet, a 23 megyei jogú város eladósodottsági listáján a 13. helyen áll Debrecen, ami azt jelenti, hogy a költségvetési főösszegének 25 százaléka, azaz 13,9 milliárd forint az adóssága. (A leginkább Hódmezővásárhely adósodott el, s például "az örök rivális" Nyíregyháza a hetedik a sorban.)
Az év elején elkezdett átalakítások eredményeként megfogalmazták, hogy a Vagyonkezelőnek egymilliárd forintos megtakarítást kell elérnie, míg a nonprofit szférának és az önkormányzati területnek 5-5 százaléknyit. Az már elmondható, hogy például a repülőtér kiszervezésével 600 millióval kevesebb a kiadás. Debrecen a következő időszakban alapvetően ezekkel lesz elfoglalva - vélekedett Kósa Lajos -, de ugyanakkor teljesítenie kell a kitűzött stratégiai céljait is.
Ilyen a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok megtelepítése, a megkezdett munka folytatása. Ezek a vállalatok ugyanis nem érzik a hazai recessziót, mivel legfőképpen a világpiacot látják el. Az nem ígérhető, hogy Debrecen olyan lesz, mint például Luxemburg, azonban a város a nehézségek ellenére is igyekszik a legjobbak közé tartozni. Mindezek érdekében most a legcélravezetőbb megoldásokat keresik a város döntéshozói, s a tervezésben lehetőségként fogalmazódik meg a Vagyonkezelő bizonyos cégeinek az összevonása, a mozgóbérrendszer újragondolása is. Az viszont már biztos, hogy jövőre szinte egy tagvállalat sem hajthat végre béremelést. Nem kizárt az sem, hogy ingatlanokat értékesít a város.
- Ezek olyan ingatlanok, amiket megvettünk és fejlesztettünk, s ezáltal magasabb áron adhatjuk el - jelezte a városatya. Elmondása szerint ugyanakkor tárgyalások folynak az egyetem és a polgármesteri hivatal között arról is, hogy az oktatási intézmény vegye át Debrecentől a pallagi középiskola működtetését. Ez amiatt előnyös, hogy nemcsak illik a tanárképzésbe, hanem kétszeres állami kvótákat is kaphatna érte az egyetem.
DEOL | 2008. november 21