A Debreceni Repülőtér üzemi területének bérbe adásáról és a környező, fejlesztési ingatlan eladásáról határozott csütörtökön a városi képviselő-testület. Az előterjesztés – zárt ajtók mögötti – tárgyalásán nem vettek részt azok az ellenzéki politikusok, akik nem értenek egyet az ülés és az ügylet módszerével. Kósa Lajos polgármester szerint viszont jó döntés született.
– Az, hogy a légikikötő többek között állandó határnyitásúként működjön, idén 450 millió forintjába kerül a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek – fejtette ki Kósa Lajos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón.
– A képviselő-testületi szavazás eredményeként az üzemi területet (ami több mint 200 hektáros) 75 évre, 700 millió forintért veheti bérbe a pályázat nyertese, a Xanga Holding Kft., amely emellett 4,41 milliárd forintot fizet a 140 hektáros fejlesztési területért. Az önkormányzat eddig 3,2 milliárd forintot költött a reptérre. A vételárat több ütemben kell kifizetnie a társaságnak, s csak akkor kapja meg az adott területet, ha lerótta az árát. Az első lépcsőben például 1,8 milliárd forintot utal át az önkormányzatnak egy megközelítőleg 53 hektáros területért. Az üzemi terület közművesítése és annak költsége a vevőt terheli.
Ezzel kapcsolatban a polgármester az ellenzék korábbi kritikái nyomán kitért arra is, hogy a várost nem éri anyagi kár az értékesítés miatt, ugyanis, amíg például négy éve a déli ipari park kialakítása érdekében négyzetméterenként átlagosan 2740 forintos áron vett meg 80 hektár földet, addig most a reptéri üzemi terület négyzetméterét átlagosan 3129 forintért adja el. Mészáros József, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. általános igazgatója azt is hangsúlyozta, hogy az önkormányzat ráfordításai alapvetően és döntően a reptér azon területét érintik, amit nem ad el. Nem értékesíthető ugyanakkor a kármentesített terület sem, mivel ellenkező esetben vissza kellene fizetni az EU-tól kapott támogatást.
A sajtótájékoztatón ugyancsak részt vett a Xanga Holding Kft. igazgatója. Herdon István elmondta: a társaság ötéves fejlesztési ciklusban gondolkodik, s többek között az a célja, hogy ez idő alatt évi 200–300 ezresre fejlessze a reptér utasforgalmát, valamint, hogy évente induljon új, menetrend szerinti repülőjárat (a meglévő charterek mellett). Mindezek mellett olyan üzleti környezet létrehozását tervezik, amely lehetővé teszi ezt az utasforgalmat.
A cég vezetőinek az az elképzelésük, hogy csakis munkahelyteremtő beruházásokat visznek a területre, s azok által 8–10 ezer dolgozóra lehet szükség ott. A projekt alapján egyebek mellett logisztikai területet hoznak létre, valamint olyan fejlesztési területet is, ami irodai, kereskedelmi és technológiai parki jelleggel működik. Ezt azokra az ügyfeleikre alapozzák, akik helyhiány miatt kiszorultak a határ úti ipari parkból.
Forrás:www.deol.hu