Bombaként robbant a hír: a spanyol katolikus egyház bocsánatot kért a polgárháborúban a köztársaságiak ellen elkövetett bűnökért. Ez a tény már csak azért is érdekes, mert nem sokkal korábban XVI. Benedek pápa 500, a testvérgyilkolásban megölt egyházi személyt avatott boldoggá. Igaz, ezt szakértők szerint fricskának szánta a szocialista Zapatero-kormánynak, amiért törvénybe iktatták a melegek házasodási jogát. Ennek fényében még bátrabb volt a spanyol klérustól a gesztus.
A spanyol polgárháború rettenetesen kegyetlen volt, mindkét oldal derekasan gyilkolta az ellenfelet vagy annak támogatóit. A köztársaságiak sem kímélték a papokat, apácákat, ahogyan az 1938-as budapesti Eucharistikus év alkalmából kiadott kötet is bizonyítja. Az eseményen a spanyol egyházi áldozatokról külön is megemlékeztek. A válaszcsapás sem maradt el, s Francóék győzelmük után óvatos becslések szerint is legalább 200 ezer köztársasági foglyot mészároltak le. Éppen mostanában tártak fel újabb tömegsírokat, amelyekben a diktátor áldozatai nyugszanak. A spanyol társadalom, az egykori ellenfelek mégis békejobbot nyújtottak egymásnak, s ezt a spanyol klérus most megerősítette.
A magyar keresztény és keresztyén egyházak vezetői éppen a Szent István halálának 900. évfordulójára szervezett Eucharistia évében, 1938-ban szavazták meg a parlamentben az első zsidó törvényt, amellyel megkezdődött magyar állampolgárok, közöttük sok katolikussá, kereszténnyé lett zsidó honfitársunk jogfosztása, amely a haláltáborokba vezető út első lépése volt.
Bocsánatkérésről eddig nem esett szó. Talán a spanyol etikett példát mutat.
Forrás:www.nepszava.hu