Elengedhetetlen a bírák és igazságügyi alkalmazottak béremelése, mert ha a jelenlegi elvándorlási tendencia folytatódik, akkor Kelet-Közép-Európa legnagyobb bíróságán elnehezül a bírói munka, és romlik az ítélkezés hatékonysága és időszerűsége - mondta Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke egy hétfői háttérbeszélgetésen.
A törvényszék elnöke kiemelte: 2022. január 1-jén 2450-en dolgoztak a törvényszéken, idén szeptember 30-án pedig 2256-an.
Elmondta: a Fővárosi Törvényszéken 678 bíró dolgozik, az ország összes bírójának 25 százaléka. A törvényszékre az első félévben 173 ezer ügy érkezett, az országos ügyérkezés több mint 28 százaléka.
Az első félévben 174 ezer ügyet fejeztek be, a bíróság ügyhátraléka folyamatosan csökken, június végén már csak 56 ezer folyamatban lévő ügyük volt, ez az országos ügymennyiség 32 százaléka.
Felhívta a figyelmet arra: a kerületi járásbírák száma 2022. január 1-je és 2024. szeptember 30-a között 358-ről 334-re csökkent, ez 6 százalékos változás. A leginkább a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csökkent a létszám, 196-ról 176-ra, ami közel 10 százalék.
Kiemelte: az igazságügyi dolgozók létszáma 9,3 százalékkal csökkent, 1754 igazságügyi alkalmazottból 1578-an maradtak szeptember 30-án. Ezen belül 7,6 százalékkal csökkent a bírósági ügyintézők száma, 198-ról 182-re. A legnagyobb arányban a bírák elsődleges segítőinek, a határozatokat írásba foglaló és a jegyzőkönyv-vezetésben segítő írnokoknak a száma csökkent, 11 százalékkal 1148-ról 1016-ra.
Hozzátette: a törvényszéken elegendő bírósági titkári álláshellyel rendelkeznek, de az elmúlt 2,5 évben 124 bíróságit titkár távozott. Mint mondta, a titkárok szakvizsgázott jogászok, akiknek a nettó fizetése 28 éves korukban alig haladja meg a 300 ezer forintot, miközben a központi közigazgatásban vagy más szerveknél jóval magasabb bért tudnak nekik adni.
Megjegyezte: ezeket az álláshelyeket pályázati úton szokták betölteni, de mára már egyre kevesebb a jelentkező, és a kiválasztottak közül is többen távoznak még a próbaidő alatt. Ha a tendencia tovább folytatódik, akkor a titkárok által végzett munkát a bíráknak kell majd ellátniuk, ezzel az időszerűségi, minőségi, mennységi mutatók jelentősen romolhatnak - jegyezte meg.
Tatár-Kis Péter hozzátette: azon dolgoznak, hogy ne érezzék a bírák, hogy kevesebb igazságügyi alkalmazott szolgálja ki őket. Hangsúlyozta: jelenleg a törvényi feltételeknek megfelelően dolgozik az összes bírói tanács.
Szeretnénk fenntartani a bíróságot jellemző minőségi és mennyiségi mutatókat és tovább csökkenteni a két éven túli ügyek számát, de tovább már nem csökkenthető a dolgozók száma a mutatók romlása nélkül - mondta. Megjegyezte: kihasználják a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, és belső átcsoportosításokkal, túlmunka engedélyezésével jelenleg még eleget tudnak tenni feladataiknak, de egyre nehezebb a méltatlanul alacsony bér miatt távozók helyére új dolgozókat felvenni.
Tatár-Kis Péter hangsúlyozta: a bírói alapilletmény emelése mellett egyre sürgetőbb az igazságügyi bértábla átalakítása is, ugyanis jelenleg egy írnok a belépése után 12 évig csak a garantált bérminimumot kapja.
- mondta.
A háttérbeszélgetésen a kollégiumvezetők is arról számoltak be, hogy jelenleg még az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel és belső átszervezésekkel tudják tartani a határidőket, de ha folytatódik az elvándorlás, erre már nem minden esetben lesznek képesek.
Szabó Judit, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője elmondta: márciustól már nem kötelező úgynevezett nagytanácsban, három bíróval tárgyalni bizonyos ügyeket, így gyorsabb a tárgyalások kitűzése, továbbá szintén gyorsítja az eljárásokat, hogy egyes esetekben tárgyalás nélkül lehet büntetővégzést hozni.
Mint mondta, változtak a jegyzőkönyvvezetés szabályai is, már nem kötelező a jegyzőkönyvvezető személyes jelenléte a tárgyaláson. Hozzátette: a belső kapacitások átszervezésével jelenleg el tudják a munkát végezni, de a digitális állampolgárság bevezetése jelentős terhet fog róni a bíróságra, ehhez pedig további dolgozókra van szükség.
Németh Andrea, a polgári kollégium vezetője elmondta: az érkező ügyek száma stabilan 2400 körül van elsőfokon és 7-8 ezer másodfokon. Mint mondta, az ügyek száma ugyan csökkent, de bonyolultságuk, nehézségük nőtt, a bíróságnak az ország igazságügyi rendszerében elfoglalt központi szerepe miatt, ugyanis itt összpontosulnak a legnehezebb ügyek.
Hozzátette: a jogszabály-változások nyomán a kommunikáció egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyfelekkel, így a tárgyalások előkészítése sokkal hatékonyabb, az ügyek hamarabb befejezhetők. A jogszabály-változás rendkívül lerövidítette egyes ügyekben az eljárási határidőket. Ennek a felgyorsult ítélkezésnek most még belső átszervezésekkel meg tudnak felelni.
Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője arról beszélt, a gazdasági élet hatással van a kollégium munkaterheire, bizonyos ügytípusokban kizárólagos hatásköre van a Fővárosi Törvényszéknek, de emellett is folyamatosan nő az érkező ügyek száma. A többletmunkát belső átszervezéssel próbálják feldolgozni. Hozzátette: a digitalizáció többletfeladatokat ró az igazságügyi alkalmazottakra, ehhez azonban kvalifikált munkaerőre van szükség.