A Bundesbank elnöke szerint nem szabad túlterhelni a jegybankokat a válságkezeléssel

Pénzügyek - 2012-10-10

A  válságkezelés miatt nem szabad eltéríteni az euróövezeti jegybankok figyelmét elsődleges feladatukról, az infláció féken tartásától - mondta szerdai beszédében a német jegybank, a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann.

A jegybanki szakember, aki egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja, úgy fogalmazott: "különösen viharos időkben nőnek az elvárások a központi bankokkal szemben, s így túlzó követelések is megjelennek". Ilyen esetben segíthet, ha egy szervezet végiggondolja, tulajdonképpen mi is az elsődleges feladata - tette hozzá.

    Jens Weidmann a konzervatív német jegybanki hagyományok fenntartásának egyik leghangosabb szószólója az euróövezetben. A német jegybank elnöke többször is élesen bírálta az EKB-elnök Mario Draghi szeptemberben bejelentett kötvényvásárlási programját.

    A Bundesbank elnöke szerint az "eurórendszer központi bankjainak felelőssége, hogy az emberek továbbra is olyan pénzt tartsanak maguknál, ami jó, és stabil értékkel bír".

    Az EKB két százalék körüli, ám azt meg nem haladó közép távú inflációs célt követ. Az euróövezeti éves infláció - az előzetes számítások szerint - 2,7 százalékra nőtt szeptemberben az augusztusi 2,6 százalék után.

    A Bundesbank többször figyelmeztetett, hogy szerinte az EKB programja monetáris finanszírozásnak, azaz a költségvetési kiadásoknak jegybanki finanszírozásának minősül, amit szigorúan tilt az Európai Unió alapszerződése.

    Az EKB OMT-re keresztelt programja értelmében korlátlan mértékben vásárolhat 1-3 év lejáratú állampapírokat olyan euróövezeti tagállamoktól, amelyek kérik annak segítségét, nemzetközi hitelezők által kidolgozott költségvetési kiigazítási programnak vetik alá magukat, és továbbra is hozzáférnek a piaci finanszírozáshoz. Piaci szereplők leginkább Spanyolország esetében várják, hogy a kormány kéri az EKB segítségét, ám eleddig Mariano Rajoy miniszterelnök nem engedett a piaci nyomásnak, s inkább saját kidolgozású költségvetési megszorítási programot jelentett be.

 

    Az EKB a program szükségességét azzal magyarázza, hogy az euróövezet heterogén piaci szerkezete miatt kevésbé hat a pénzkínálatra a monetáris politika elsődleges eszközének számító kamatmeghatározás. Úgy véli, a kötvényvásárlásokkal homogénebbé lehet tenni az euróövezeti államokban tapasztalt hitel- és hozamfeltételeket.