A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény célja a kulturális értékek létrehozásának és megőrzésének támogatása, amely nemcsak iránymutatás, hanem jogi kötelezettség is. A támogatások odaítélése és felhasználása kizárólag a törvényben meghatározott célok szerint történhet. Ha már a döntési szakaszban eltérés mutatkozik - például a támogatás nem valódi kulturális célt szolgál -, akkor a jogszerűtlenség ekkor megvalósul, és a döntéshozó részéről akár hűtlen vagy hanyag kezelés is felmerülhet.
A kockázat azonban nemcsak az odaítélésnél jelentkezik. A támogatás kedvezményezettjének is bizonyítania kell, hogy a forrásokat a jóváhagyott célokra használta fel. A büntetőjog egyértelmű: ha a költségvetési támogatást ettől eltérően használják fel, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak, az költségvetési csalásnak minősül. A joggyakorlat szigorú, már részleges eltérés is elegendő lehet a bűncselekmény megállapításához.
A felhasználást nemcsak utólagos elszámolások, hanem folyamatos hatósági ellenőrzések is vizsgálják. A NAV rendszeresen ellenőrzi a támogatások felhasználását, és eltérés esetén adóhiányt állapít meg, súlyosabb esetben pedig büntetőeljárás is indulhat. Jelenleg is több ilyen ügy van folyamatban költségvetési csalás gyanújával.
Várható, hogy az adóhatóság fokozott figyelmet fordít az állami pénzalapok támogatási gyakorlatára, különösen a megkülönböztetés tilalmának érvényesülésére.
Összességében kettős felelősség áll fenn: a támogatást odaítélőnek jogszerűen kell döntenie, míg a kedvezményezettnek igazolnia kell a rendeltetésszerű felhasználást
. A teljes cikk letölthető: https://www.adokamara.hu/hirek-szakmai-anyagok/a-kulturalis-tamogatasok-jogszerusege-es-a-koltsegve-d2218
Kiadó: Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete