A foglalkoztatók és a vállalkozók csütörtökig jelenthetik be az adóhatóságnak, ha egyes biztosítottak tényleges járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér dupláját. A bejelentés azért fontos, mert ez a feltétele annak, hogy felmentést kapjanak a minimum járulékalap alkalmazása alól.
Szeptember 1-től, a parlament nyári döntése alapján a munkaviszonyban állók és a főfoglalkozású vállalkozók körében bevezették a minimum járulékalapot. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyban álló biztosítottak foglalkoztatójának a társadalombiztosítási (tb) járulékot szeptember 1-től havonta legalább 125 ezer forint (2007. január 1-től 131 ezer forint) után kell megfizetnie. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, lehetőség van arra, hogy a tb járulékot kisebb jövedelem után fizessék meg, ennek feltétele azonban az, hogy a munkáltató október 12-ig bejelentse az adóhatóságnak, hogy az érintett személyeket 125 ezer forintnál alacsonyabb bérért foglalkoztatja.
A foglalkoztatóknak nem tanácsos a bejelentést \"elbliccelniük\", mert ebben az esetben a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet is nekik kell megfizetniük. A vállalkozók járulékalapja is duplájára nő. A vállalkozók ugyancsak felmentést kérhetnek a minimum járulékalap alól, de nekik a tb járulékot legalább a minimálbér után meg kell fizetniük. A vállalkozók közül azok járulékkötelesek, akik személyesen közreműködnek a cég tevékenységében (például a betéti társaságok beltagjai).
Az elektronikusan bevallók a bejelentési kötelezettségnek a havi bevallásban, a járulékalap bevallásával tehetnek eleget.
Valósághűen
Nem érdemes nagyon elrugaszkodni a valóságtól, mert a hatóság nem tartja majd életszerűnek, ha egy cégnél az ügyvezető és a portás is a minimálbér után fizet járulékot - vélik szakértők -, ez felkeltheti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) figyelmét, s vizsgálatot motiválhat. Az adóhatóság ellenőrzésének célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata, a hivatal ennek keretében vizsgálja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését. Szabálytalanság esetén az elmaradt kötelezettségeket és az ahhoz kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatónál állapítják meg.
Az adóhatósági ellenőrzések a hivatal tájékoztatása szerint nem kizárólag annak függvényében indulnak, hogy a vállalkozó bejelentését a minimálbérhez kapcsolódóan teszi-e meg. Az ellenőrzésre történő kiválasztás döntően több tényező, kockázati elem értékelésének következménye. Az ellenőrzés mélységének meghatározása, az ellenőrzés típusa egyedi döntést igényel, amelyet az illetékes igazgatóságok hoznak meg. Az ellenőrizendő dokumentumok körét az ellenőrzés típusa határozza meg - közölte a hivatal.
Igazságos közteherviselés
A járulékalap szélesítését a kormány az igazságos közteherviselés megteremtésének szándékával indokolta. Ma ugyanis több százezerre tehető azok száma, akik csupán a minimálbér után fizetnek járulékot, holott valóságos jövedelmük ezt lényegesen meghaladja. A járulékalap szélesítése a kormány várakozásai szerint 2006-ban 20 milliárd, 2007-ben pedig mintegy 80 milliárd forinttal növeli az államháztartási bevételeket. (forrás: Piac és Profit)