A Magyar Nemzeti Bank 2015-ben rekordmértékű, 95 milliárd forintos nyereséget ért el. A teljes összeg az eredménytartalékot fogja majd növelni, amely ezzel 150 milliárd forintra emelkedik - jelentette be az MNB hétfőn honlapján.
Az MNB közleménye felidézi, hogy 2013 elején az MNB eredménytartaléka csupán 7 milliárd forintot tett ki, vagyis egy nagyobb mértékű veszteséget már a költségvetési forrásból kellett volna finanszírozni, ami negatívan befolyásolta volna az államháztartás hiányát. A jegybank az előző két évi 25 milliárd forintot egyenként meghaladó nyereségét már teljes egészében az eredménytartalék növelésére fordította, és a tavalyival együtt a tartalék jelentős puffert jelent egy esetleges nem várt veszteség fedezésére, amivel hosszabb távon is biztosítja, hogy a költségvetésnek ne keletkezzen térítési kötelezettsége a jegybankkal szemben - érvelt az MNB.
Az elmúlt évek nyereségét a kamatcsökkentés nyomán mérséklődő kamatkiadásokkal, az önfinanszírozási program és a devizahitelek forintosítása miatt elért számottevő árfolyamnyereséggel magyarázta a jegybank.
A folyamatosan csökkentett irányadó kamat hatására a jegybank éves kamatkiadása a három évvel korábbi szinthez képest több mint 250 milliárd forinttal csökkent.
Az MNB emlékeztet arra, hogy a válság kitörését követően elsősorban az IMF/EU- hitel felvételéhez kapcsolódóan jelentős mértékben megnövekedett devizatartalék a sterilizációs állomány hasonló mértékű növekedésével járt együtt, amit az irányadó kamat emelése is kísért. Mivel a sterilizációs állományra és a költségvetési betétszámlákra az MNB jegybanki alapkamatot fizetett, miközben a devizatartalékon a forintkamatoknál alacsonyabb devizahozamot realizált, mindkét folyamat az MNB kamatveszteségét növelte.
A forint kamatkiadások 2013-tól kamatcsökkentések mellett később a forintosítás, önfinanszírozás eredményeként fokozatosan mérséklődni kezdtek. Annak ellenére, hogy 2015-ben a kamatozó forintforrások átlagosan 6300 milliárd forintot tettek ki, az MNB forintkamat-kiadásai már elmaradtak a 2008-ban tapasztalt szinttől. Ebben jelentős szerepet játszott a historikusan alacsony kamatszint: az irányadó eszköz éves átlagos kamata 2015-ben csaknem 5 százalékponttal volt alacsonyabb, mint három évvel korábban - ecsetelte az MNB.
A kamatkiadások mérséklődését a jegybank önfinanszírozási programjának mérlegszűkítő hatása is támogatja. Az önfinanszírozás az MNB mérlegére azzal hat, hogy a bankrendszer állampapír-vásárlása miatt egyrészt csökken a bankok MNB-nél elhelyezett betét-állománya, másrészt a többlet forintkibocsátások révén nő a költségvetés forintbetéte. Vagyis az állampapír-kibocsátások növelése önmagában csak az MNB mérlegének forrásoldalát rendezi át. Amennyiben azonban az államháztartás ebből a forrásból devizaadósságot törleszt, az csökkenti a devizatartalékot és ezzel párhuzamosan az állam forintbetétjét is, mivel az államháztartás a törlesztéshez az MNB-től vásárol devizát. Így összességében csökken az MNB mérlegfőösszege, és a forrásoldalon lévő forintállomány csökkenésével párhuzamosan csökken az MNB kamatkiadása is, ami hosszabb távon is javuló eredményhez vezet - írták.
Beszámolójában az MNB nagy hangsúllyal tért ki arra is, hogy a kamatcsökkentések, a növekedési hitelprogram, a forintosítás és az önfinanszírozás hozzájárult más szektorok kamatkiadásának csökkenéséhez, illetve a szektorok által viselt kockázatok mérsékléséhez.
A kamatcsökkentéseknek és az önfinanszírozási programnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a kedvező hazai és nemzetközi környezetben az állampapír-piaci hozamok 400-600 bázisponttal csökkentek 2012 és 2015 között. A 29 kamatvágás során az alapkamat 565 bázisponttal mérséklődött, és ezzel párhuzamosan az állampapírhozamok átlagosan mintegy 490 bázisponttal csökkentek. A hozamcsökkenés hatására pedig a költségvetés GDP-arányos kamatkiadásai 2013 és 2015 között a GDP közel 1 százalékával csökkentek.
A kamatcsökkentési ciklus és az nhp együttesen éves átlagban 1-1 százalékkal növelhette a GDP-t 2013-2015 között. A GDP növekedésével együtt bővült az adóalap, és ebből eredően a költségvetés adóbevétele, amely évente a GDP 0,3-0,4 százalékával lehetett magasabb, mint a programok nélkül lett volna.
A kamatcsökkentési ciklus 2012. augusztusi kezdetétől 2015 végéig az alapkamat mérséklése és a növekedési hitelprogram együttesen - az MNB becslése szerint - közvetlenül mintegy 170 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékát meghaladó mértékben növelte a vállalati szektor nyereségét. Az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően mintegy 400 milliárd forintot takaríthattak meg a vállalatok az időszak folyamán a változatlan, a 2012. júliusi 7 százalékos alapkamatot feltételező pályával összehasonlítva.
A jegybanki kamatcsökkentések döntő mértékben hozzájárultak ahhoz is, hogy a lakosság kamatkiadásai a historikusan magas szintről mérséklődhessenek, és két-három év alatt megfeleződjenek. A lakosság kamatkiadása a 2012-es 420 milliárd forintot meghaladó összegről 2015-re kevesebb mint a felére csökkent - elemezte az elmúlt három évben hozott intézkedéseinek hatását az MNB.