A következő évtized során globális tartalékvalutává válik a kínai jüan, amely a dollár vezető nemzetközi szerepét nem veszi ugyan át, ám erőteljesen meggyengíti azt - vélik az washingtoni székhelyű Brookings Intézet kutatói legújabb jelentésükben.
A független közpolitikai szervezet tanulmánya szerint első lépésként a jüan a Nemzetközi Valutaalap Speciális Lehívási Jogainak (SDR) valutakosarába kerül be öt éven belül. A kelet-ázsiai ország ugyanakkor a Brookings Intézet kutatói szerint sajátos utat követ majd valutájának nemzetközivvé tételében, amit "a tőkeáramlás liberalizálása kínai sajátosságokkal" névvel ruháztak fel a kutatóklátták el. A következő évtized során a kínai valuta a nemzetközi gazdaság és pénzügy jelentős szereplőjévé válik, ám a tőkeáramlás teljes liberalizálását továbbra is kormányzati szabályzók hátráltatják majd. Kínának a központi szabályzók teljes eltörlésére, a valutaárfolyam rugalmassá tételére, a pénzügyi piac fejlesztésére van szüksége - vélik a kutatók. Utóbbi többek közt a bankrendszer megerősítését, kormányzati és vállalati kötvénypiacok valamint azonnali devizapiacok felállítását jelenti. A tanulmány szerzői az eddig elért eredményeket szerény mértékűnek minősítették.
Ide sorolták, hogy az elmúlt évben jelentősen enyhítettek a határokon átívelő kereskedelmi tranzakciók jüanban való lebonyolításának szabályain, így augusztus végétől a kínai és a Kínával kereskedő exportőrök és importőrök már az egész ország területén jüanben bonyolíthatják külföldi üzleteiket. A regisztrált külföldi befektetők hongkongi, a sencseni és a sanghaji tőzsdéken is bocsáthatnak ki jüanben denominált kötvényeket, a központi bank pedig devizacsere-üzleteit jüanben bonyolíthatja. A valuta használatát Kína a térségbeli kereskedelmi partnereivel, így Japánnal és Dél-Koreával is ming inkább szorgalmazza a bilaterális tranzakciók során, a dollárt háttérbe szorítandó.