A 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta nem mért mélypontra süllyedt a rossz hitelek rátája a közép- és kelet-európai bankrendszerekben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán Londonban bemutatott éves összesítése szerint.
A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összegének és arányának változásait az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank-csoporttal együttműködésben.
Szerdán Londonban közzétett 31 oldalas éves beszámolójában az EBRD kimutatja, hogy a decemberben zárult tizenkét hónapban 4,4 százalékkal 26 milliárd euróra csökkent a rossz kinnlevőségek összege a vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszerben.
Ez azt is jelenti, hogy a térségi bankrendszerek bruttó követelés-portfoliójához mért átlagos NPL-ráta a vizsgált egy évben 0,2 százalékponttal 1,9 százalékos mélységi rekordra süllyedt.
Az EBRD hangsúlyozta, hogy a 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta most először csökkent 2 százalék alá a közép- és kelet-európai bankrendszerek átlagos NPL-rátája.
Az EBRD által figyelt országcsoporton belül a legnagyobb mértékben a lengyel és a magyar bankrendszer nem teljesítő kinnlevőségei csökkentek. Az EBRD kimutatása szerint Lengyelországban 14,1 százalékkal, Magyarországon 12 százalékkal volt alacsonyabb 2024 végén a rosszhitel-állomány, mint egy évvel korábban.
A magyar NPL-állomány decemberben 3,8 milliárd eurót tett ki. Az EBRD kimutatása szerint ez a magyar bankrendszer bruttó követelés-portfoliójához mérve 2,7 százalékos NPL-rátának felelt meg.
A magyar bankrendszerben rosszhitel-rátája 0,5 százalékponttal csökkent tavaly.
A térségi NPL-rátát az EBRD olyan törtszámból konvertálja, amelynek számlálójában a teljes NPL-összeg, nevezőjében a bruttó kinnlevőség-állomány szerepel.
A szerdai EBRD-jelentés szerint a nem teljesítő kinnlevőség-portfoliókra képzett fedezeti ráta térségi átlagban 2024 végén a rosszhitel-állomány 63 százalékának felelt meg; ez 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál. Az EBRD megállapítása szerint ez a visszaesés a tartalékolás "valamelyes mértékű eróziójára" vall.
A magyar bankrendszer NPL-fedezeti rátája a vizsgált időszak végén 57,6 százalék volt, 0,3 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A térségen belül a szlovén bankszektor rosszhitel-állományának fedezeti rátája volt a legmagasabb tavaly, 103,2 százalékkal.
Az EBRD által vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszer közül Ukrajnában a legmagasabb a nem teljesítő kinnlevőségek aránya: a szerdai összegzés szerint az ukrán NPL-ráta 30,3 százalék volt december végén.
Az EBRD hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a háborús körülmények közepette is sikerült 7,1 százalékponttal csökkenteni éves összevetésben az ukrán bankrendszer rossz hiteleinek arányát.