- A márciusban lassuló infláció ellenére a jegybanki célsáv fölé tovább emelkedő maginfláció arra figyelmeztet, hogy jelentős inflációs nyomás van a gazdaságban. A gyenge forintárfolyam mellett ez indokolja a jegybank kamatemelésről hozott keddi döntését, de a többi likviditásbővítő intézkedés mellet a szigorító lépés keresletvisszafogó hatása aligha jut majd érvényre - mondták a márciusi inflációs adatokat kommentáló elemzők.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője kommentárjában arra figyelmeztetett, érdemi inflációs nyomást tükröz a maginfláció gyorsuló emelkedése.
Az MNB keddi kamatemelési döntése a maginfláció és a forintárfolyam tükrében sem látszik indokolatlannak, de az járvány miatti egyéb monetáris (likviditási és hitelezési) valamint fiskális intézkedések nyomán ebben az évben az önmagában szigorító kamatlépés keresletvisszafogó hatása nem fog érvényesülni. Ezt figyelembe véve, valamint egy esetleges érdemi olajárkorrekciót is kalkulálva, akár 3,5 százalékot elérő éves átlagos infláció is elképzelhető a szakértő szerint.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a maginfláció 0,2 százalékponttal emelkedett, amiből jól kiolvasható, hogy a koronavírus-járvány következtében rövidtávon erősödik az infláció. A következő hónapokban a tovább csökkenő üzemanyagárak és az emelkedő bázis miatt a fő inflációs mutató további mérséklődésére számít. Ugyanakkor áprilisban még velünk maradhat a vírus okozta átmeneti áremelkedés és a március végi rekordmagas szintre emelkedő euró árfolyam magasan tarthatja a maginflációs mutatót - tette hozzá.