Fenntartotta a magyar bankszektorra érvényes eddigi országkockázati besorolását szerdai értékelésében a Standard & Poor′s, amely szerint a magyar politikai környezet stabil, ám a bankrendszerrel kapcsolatban az utóbbi időben születtek "váratlan" és egyes esetekben "hátrányos" politikai döntések.
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja több mint két éve a 7-es csoportban tartja nyilván a magyar bankszektor országkockázati megítélését (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA).
Az S&P által az egyes nemzeti bankszektorokra kidolgozott országkockázati osztályzati rendszer nem azonos a bankokra vagy a szuverén adósokra érvényben tartott adós-, illetve betétkockázati besorolásokkal. A BICRA-mutató az adott országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es.
A magyar bankrendszer a jelenlegi 7-es besorolás alapján mások mellett Írországgal, Izlanddal, Oroszországgal, Litvániával és Bulgáriával van azonos BICRA-csoportban.
A Standard & Poor′s az általa most elvégzett, 86 országot - köztük Magyarországot - érintő átfogó BICRA-felülvizsgálat szerdán Londonban ismertetett értékelésében a megerősített 7-es magyar osztályzatról azt írta, hogy az a "gazdasági ellenállóképesség" és a "gazdasági egyensúlytalanságok" kategóriáiban "magas kockázatot", a "gazdaságban érvényesülő hitelkockázatok" értékelési kritériumában pedig "nagyon magas kockázatot" tükröz.
Az új BICRA-felülvizsgálathoz fűzött elemzés szerint a magyar gazdaság "viszonylag fejlett", a munkaerő jól képzett, a gazdasági és az exportszerkezet sokszínű.
Mivel a magánfogyasztás továbbra is gyenge, a gazdasági növekedés hajtóereje változatlanul az export. A Standard & Poor′s elemzése szerint emiatt a világkereskedelem esetleges visszaesése, vagy a fő kereskedelmi partnernek számító német gazdaság lassulása negatív hatást gyakorolhat a magyar gazdaságra.
A hitelminősítő értékelése szerint a magyar politikai környezet "általánosságban stabil". Mindazonáltal az utóbbi időben hozott néhány "váratlan", kifejezetten a bankszektort célzó politikai döntés "hátrányosnak" bizonyult a magyar bankrendszerre nézve.
A Standard & Poor′s e döntések közé sorolta szerdai elemzésében a bankadót és a végtörlesztés.
Az S&P megállapítása szerint a magas adósságszintek és a szuverén adósi szinten jelentkező magas külső finanszírozási igények sebezhetővé teszik az országot - és így a bankokat is - a befektetői hangulatváltozásoktól.
A hitelminősítő közölte: várakozása szerint Magyarországon a következő két évben csökkenni fog a hiteligény. Ez főleg a bankszektorban zajló szükséges hitelleépítési folyamatot tükrözi, valamint azt, hogy a helyi bankok mind nehezebben tudnak elégséges mennyiségű, a helyi gazdaságba hitelként kihelyezhető tőkeállományt kiépíteni. Az S&P szerint mindkét tényező ronthatja a magyar bankrendszer jövedelmezőségét.
A Standard & Poor′s "laza" kockázatvállalási gyakorlatnak nevezte a fedezetlen hitelfelvevőknek nyújtott devizaalapú hitelek folyósítását, és a cég szerint ez a lazaság a következő két évben jelentős veszteségeket fog okozni a bankok ingatlanhitel-portfolióiban.
A végtörlesztési törvényről a hitelminősítő a szerdai elemzésben azt írta, hogy véleménye szerint a piaci árfolyamnál jóval alacsonyabb, kötött árfolyamú devizahitel-törlesztési lehetőség fokozhatja e veszteségeket.
A Standard & Poor′s közölte: a 7-es bankszektor-kockázati osztályzat a cég azon nézetét tükrözi, hogy az ország "magas kockázattal" szembesül az "intézményi keretek" kategóriájában.
Ez a cég értékelése alapján azt jelenti, hogy az S&P véleménye szerint a magyar szabályozó hatóságok 2008 előtt "nem észlelték, és nem akadályozták meg" az egyensúlytalanságok halmozódását, különös tekintettel a devizaalapú hitelek eltúlzott igénybevételére, valamint a hitelfelvevők adósságszolgálat-teljesítési képességének elégtelen felmérésére.
A hitelminősítő ugyanakkor közölte, hogy most már látja a hatóságok kísérleteit e problémák orvoslására, egyebek mellett sokkal szigorúbb fedezetiérték-arányos hitelkorlátok alkalmazásával és a devizában denominált új hitelek arányának csökkentésével.
A Standard & Poor′s az elemzésben közölte azt is, hogy a magyar bankrendszert stabilnak tartja. A fő piaci szereplők számára előnyt jelent hosszú ideje stabil piaci részesedésük és jól kiépített hálózatuk, ami hozzájárul a jövedelmezőséget nyomás alá helyező "eltúlzott versengés" megakadályozásához.
A magyar bankrendszerben nagyon kevés az állami tulajdonú cég, és ennél fogva nincsenek versenytorzító hatások.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor kiegyensúlyozatlan a magyar bankok finanszírozási profilja, tekintettel arra, hogy a kinnlevőségekhez mérve nagy deficitet mutat a betétállomány. A strukturális likviditási réseket vagy a külföldi anyabankok nyújtotta finanszírozás, vagy a nagybani piacon igénybe vett finanszírozási források töltik ki. A hazai adósságpiac "viszonylag sekély", és a Standard & Poor′s megítélése szerint nem jelent kielégítő finanszírozási alternatívát.
Az S&P értékelése szerint a magyar kormány hozzáállása támogató jellegű a hazai bankrendszer esetében, és a cég elismeri a bankrendszernek stresszhelyzetekben nyújtott eddigi rendkívüli kormányzati támogatásokat - áll az elemzésben.