A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.A monetáris tanács immár egymást követő ötödik alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az irányadó kamatszintet, és 2011. január óta nem volt olyan alacsony az alapkamat, mint most.
Az új kamatszinthez képest már "látótávolságon belülre került" a valaha volt legalacsonyabb, a 2010 második felében érvényben lévő 5,25 százalékos kamatszint.
Londoni elemzők a kamatcsökkentési ciklus további folytatására számítanak, és úgy látják, hogy az irányadó ráta jövőre 5,00-5,25 százalékig csökken.
A kamatcsökkentési ciklus során eddig rendre a monetáris tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentése mellett, míg a belső tagok a kamatszint tartására. Előbbiek amellett érvelnek, hogy alacsonyabb kamatszint indokolt és lehetséges a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Az óvatos belső tagok azonban attól tartanak, hogy a külső gazdasági klíma romlása esetén egy túlságosan alacsony kamatszint veszélyeztetné a magyar eszközök, így a forint stabilitását.
Az eddig kamatcsökkentéseket a piacok lényeges árfolyam-ingadozás nélkül fogadták. Az euró augusztus vége óta többé-kevésbé a 280-285 forintos sávban mozog, míg a magyar állampapírok hozamai - a jelentős kockázati felárcsökkenéssel párhuzamosan - estek.
A keddi döntés után nem változott a forint árfolyama, kereskedők szerint a piacok már hétfőn beárazták a lépést. Az eurót hétfő esti árfolyamán, 287,99 forinton jegyezték, erősebben a kora délelőtti 289,16 forintos kurzusnál.
Óvatosságra intheti ugyanakkor a monetáris tanács tagokat a forint esetleges további gyengülése. Hétfőn az euró forintárfolyama május óta nem tapasztalt mértékben, mintegy 1,5 százalékkal gyengült és 288 forint fölé ugrott. Kereskedők szerint a forint gyengülése mögött elsősorban magyar hatások voltak, ezek között van az is, hogy bizonytalan még, ki váltja az MNB elnöki székében Simor Andrást, akinek márciusban jár le mandátuma.
A kamatcsökkentési kedvet azonban fűti az egyre lassuló infláció. Novemberben éves szinten 5,2 százalékkal nőttek Magyarországon a fogyasztói árak, jóval lassabban az októberi 6,0 százaléknál és a szeptemberi - több mint négyéves csúcsot jelentő - 6,6 százaléknál.